A nyelvtudáshoz szorgalom is kell

Bár mindenhol azt hallani, milyen fontos az európai uniós tagállamokban a nyelvtudás, hazánkban még jóindulattal is csak elégségesnek nevezhető a helyzet. Németül beszélő, idős honfitársaink jelentős része meghalt, az oroszképzés pedig nem hagyott „maradandó nyomokat”. Napjainkban némi pozitív elmozdulás tapasztalható ugyan, de ez még nem látványos. A felmérések pedig csalókák, hiszen az 1994. évi vizsgálatban megkérdezettek 32 százaléka mondta magáról, hogy ismer egy idegen nyelvet, ám saját tudásukat osztályozva csupán egytizedük adott magának – az ötös skálán – hármas vagy annál jobb osztályzatot. Ez pedig lesújtó. Egy másik felmérésben a megkérdezettek egyötöde vallotta magáról, beszél legalább egy idegen nyelvet. Még ha ez igaz is, akkor sem éri el a több mint ötvenszázalékos EU-átlagot. Persze, kifogást mindig könnyű találni, lehet azt mondani, hogy az angolok se nagyon beszélnek más idegen nyelvet, csakhogy birtokában vannak a világnyelvnek, így ez az érvelés sántít.
Idehaza a képzés számos problémával küzd. A diákok egy része azzal kénytelen szembesülni, hogy az általános iskolában tanult nyelv helyett a középiskolában kénytelen nyelvet váltani. Probléma, hogy egyes általános iskolákban olyan alacsony színvonalú a nyelvi képzés, hogy a középszintű oktatásra szinte kezdőként ülnek be a diákok. Ezen sok intézményben nulladik évfolyam indításával próbálnak meg segíteni. A sokszor silány nyelvismeret még a felsőoktatásban is problémákat okoz, hiszen gyakran a szaknyelv oktatása helyett alap- vagy középfokú képzést kell biztosítani.
A vizsgáztatás helyzete sem nevezhető jónak és biztosnak. Ismeretes, néhány éve megtört az Idegennyelvi Továbbképző Központ (Rigó utca) „monopóliuma”, s más vizsgáztatók is betörhettek a piacra. Utóbbiak közül többen külföldi rendszereket adaptáltak, mások sajátot állítottak fel. Sokan az utóbbiakat részesítik előnyben, míg a vizsgázók, az iskolák és a cégek jelentős része még mindig szívesen elfogadja és kéri a jól csengő Rigó utcait. A helyzet változik, ezentúl az érettségi középfokú vizsgának számít, így nem érdemes másutt vizsgázni a diákoknak. Ráadásul 2006-tól a nyelvi érettségit már nem lehet kétnyelvű középfokú nyelvvizsgával kiváltani. Ez a nyelvvizsgaközpontoknak jelentős bevételkiesést fog hozni, hiszen vizsgázóik kétharmada középiskolás volt. Igaz, mivel tavalyelőtt már kettő helyett csak egy nyelvet számíthattak be az iskolák, a középiskolások aránya négytizedet tett ki. Sokak szerint az az igazság, hogy egy idegen nyelv elsajátításához kiváló tanár, jó tananyag, sok gyakorlás szükséges – utóbbi akár külföldön is –, és talán ami a legfontosabb: szorgalom.