Ma már az internetes felhasználók közel kétharmada vásárol az on-line shopokban – derül ki a Pew Internet and American Life Project egyik legfrissebb felméréséből. A fejlődés dinamikus, hiszen a Forrester Research piackutató cég előrejelzései szerint ebben a szektorban az idén már 120 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak majd le a társaságok. Négy évvel ezelőtt az on-line felhasználók 47 százaléka, vagyis mintegy 36 millió ember vásárolt interneten keresztül, ebben az évben viszont a felhasználók részaránya várhatóan meghaladja majd a 66 százalékot, ami számszerűen több mint 83 millió embert jelent.
Tarol az e-commerce?
Igaz, nem is olyan régen születtek olyan jóslatok, hogy az elektronikus kereskedelem, vagyis az e-commerce térnyerését követően a hagyományos kereskedések teljesen elnéptelenednek. Erre azonban várhatóan a jövőben sem kerül sor, ám tény, hogy a vásárlás ezen új fajtája egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ráadásul nemcsak az on-line módon vásárlók százalékos aránya, hanem az internetes felhasználók száma is növekszik, vagyis elmondható, hogy az e-commerce szektor egyre nagyobb részt tudhat magáénak a folyamatosan bővülő piacból.
A Pew Internet and American Life Project a kutatásai alapján megállapította, hogy az elektronikus kereskedelem főáramba történő bevezetése mára befejeződött: a hagyományos áruházakban vásárlók, illetve az internetes boltok látogatóinak életkorra, nemre, illetve nemzetiségre vonatkozó statisztikai adatai ugyanis lényegében megegyeznek egymással. Nem meglepő módon az idősebb korosztályok képviselői a leginkább bizalmatlanok a vásárlás új formájával szemben. 2000-ben a 65 év feletti internetezők mindössze 38 százaléka, 2004 februárjában pedig mintegy 49 százaléka látogatta az on-line kereskedéseket.
Átrendeződés Európában
Országokra bontva azonban az utóbbi években némi átrendeződés tapasztalható az e-gazdasági felkészültséget illetően. Az Economist Intelligence Unit (EIU) által az IBM kutatóintézete, az Institute for Business Value közreműködésével készített idei jelentése szerint az első helyen Dánia, a tavalyi második áll, megelőzve a 2003-ban harmadik Egyesült Királyságot, s a múlt évben élen álló Svédországot. Az első öt hely közül négy a skandináv országoké, Ázsia és a csendes-óceáni térség első helyezettje, Szingapúr világviszonylatban a hetedik helyre lépett előre. A 2003-ban holtversenyben birtokolt 3. helyről a hatodikra visszaeső Egyesült Államok, s a 9. helyről a 12-re csúszó Ausztrália helyezésének romlása annak tudható be, hogy e két országban csak lassan hódít teret a széles sávú technológia. Magyarország pedig a 2003-as 29. helyről a 30-ra lépett vissza.
Az EIU megállapítása szerint az infokommunikációs technológia globális kilátásai derűsebbek, mint a közelmúltban bármikor, egyre több vállalat használja ki az internetalapú szolgáltatások előnyeit, a mobiltelefon-használat a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt rohamosan terjed, s a széles sávú technológia is mind népszerűbb. Ám a globális e-gazdasági környezet az olcsóbb és megbízhatóbb technológiák megjelenése ellenére is nagy egyenlőtlenségeket mutat. A felmérést készítők szerint az új uniós tagállamokban gyors fejlődés várható. A jelentés rámutat, hogy Észtország (26.), Csehország (27.), Magyarország (30.), Szlovénia (31.), Lettország (34.), Lengyelország (36.), Litvánia (38.) és Szlovákia (39.), valamint a rangsorban nem szereplő Ciprus és Málta már jelenleg is elég fejlett infrastruktúrával és e-gazdasági környezettel rendelkezik.
Specializálódó csalók
A fejlődéssel az internetre specializálódott csalók száma is növekszik. Az élen már évek óta az on-line árverések állnak, tízből kilenc internetes csalás az aukciókon történik. Átlag alig százezer forintot bukik az, akit átvernek, ám egyre többen esnek ennek áldozatául. A leggyakoribb panaszok a félreérthető módon bemutatott, vagy le nem szállított árukra vonatkoznak, csakúgy, mint a lista második helyén szereplő on-line vásárlásoknál. A harmadik helyet, s az átverések egy százalékát az ún. „nigériai levél” érdemelte ki: egy időben az ember ki sem tudta nyitni úgy a postaládáját, hogy ne kapott volna valami egzotikus ország külföldre menekült diplomatájától levelet, amelyben pénzmosásra tesznek ajánlatot, busás jutalék fejében.
A legbiztosabb módszer az effajta visszaélések elkerülésére az ismeretlen e-mailek rutinból való kitörlése. Az on-line árveréseken való potyára fizetést pedig az egyre nagyobb számban feltűnő közvetítőszolgálatok segítségével lehet kikerülni – ezek visszatartják az ember kártyáján a pénzt, s csak akkor utalnak, amikor az áru tényleg megérkezik. A bankok is megtesznek mindent a csalások ellen: számos kártya alkalmaz egyszer használatos számokat internetes vásárlásra, nehogy aztán az eladó a mi kártyánkkal vásároljon tovább.
origo.hu
Ez lesz az idei anyák napja sztárvirága
