Rendkívüli közgyűlést tart július másodikán a Budapesti Árutőzsde (BÁT), a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt. tulajdonában lévő részvényeinek eladásáról. A Magyar Tőkepiacban tegnap közzétett információ szerint várhatóan módosul az igazgatóság és felügyelőbizottság összetétele is.
A Keler-részvények eladása szoros összefüggésben van az áru- és az értéktőzsde (BÉT) régóta tervezett integrációjával.
Az ügy előzménye meglehetősen bonyolult. A BÁT korábban a BÉT-nek szerette volna eladni 25 százaléknyi Keler-papírját. A lépéssel a szintén 25 százalékos részesedéssel bíró tőzsdetársaság 50 százalékosra növelhette volna tulajdonrészét, pontosan akkorára, mint amekkorával a harmadik tulajdonos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelkezik. Csakhogy a jegybank, elővásárlási jogával élve, megvétózta az üzlet létrejöttét, mivel már korábban megállapodott a BÉT és a BÁT legnagyobb tulajdonosával, a HVB Bank Hungary Rt.-vel abban, hogy az MNB többségi tulajdont szerezhet a Kelerben.
A távirati iroda közlése szerint a BÉT–BÁT-integráció a fentiek értelmében valószínűleg úgy módosul, hogy a BÉT nemcsak az árutőzsdei termékek kereskedését veszi át, hanem meg kívánja vásárolni a BÁT részvényeinek legalább 75,6 százalékát, így egyben közvetett befolyást szerezne a BÁT tulajdonában lévő Keler-részvények felett is.
A részvényvásárlásról a BÉT közgyűlése június 29-én dönt. Ha a közgyűlés a vásárlás tervét nem veti el, gyökeres fordulatot vesz a két tőzsde integrációja. Korábban ugyanis úgy tervezték, hogy a BÁT csak az árutőzsdei tevékenységét adja át a BÉT-nek, de önálló jogi személyisége megmarad. A HVB által írt új forgatókönyv viszont azt jelenti, hogy a BÉT teljes egészében magába olvasztja a kisebbik börzét.
Emlékezetes: a HVB Bank által vezetett nemzetközi pénzintézetekből álló konzorcium május végén szerzett többségi, 68,8 százalékos részesedést a BÉT-ben.

Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban