Tegnap egyfajta alternatív Magyar Állandó Értekezletre hívta a közös nemzeti ügy érdekében Nagyváradra Tőkés László EMNT-elnök és Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kárpát-medencei magyar pártok és szervezetek képviselőit (mint ismeretes, a Máértet az utóbbi egy évben a szocialista-liberális kormány nem hívta össze annak ellenére, hogy határon túli magyar vezetők ezt többször is szorgalmazták). Az anyaország részéről a Fidesz és az MDF képviselői jöttek el, Erdélyből a szervezők mellett a Magyar Polgári Szövetség, a Délvidékről a VMDSZ, Kárpátaljáról a KMKSZ vett részt a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülésén, de ott voltak a horvátországi és a muravidéki magyarok képviselői is (a felvidéki MKP, bár jelezte részvételi szándékát, végül nem érkezett meg a tanácskozásra). Az új szervezet célja az autonómia ügyében való egységes fellépés, a nemzetközi politikum mozgósítása és az európai intézmények közreműködésének kieszközlése, ennek érdekében tegnap diplomáciai munkacsoport létrehozásáról – amelynek vezetője a tervek szerint Csóti György, a polgári kormány volt zágrábi nagykövete lesz – és brüsszeli iroda nyitásáról is döntöttek.
A tanácskozáson Toró T. Tibor parlamenti képviselő, EMNT-alelnök elmondta: hétfőn négy, az autonómia ügyében elkötelezett RMDSZ-képviselő és egy szenátor aláírásával újabb törvényjavaslatokat iktattak a román parlament alsóházában. Az egyik törvénytervezet egy kerettörvény a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzásáról, amely az összes romániai kisebbség számára hasznos lehet, míg a másik tulajdonképpen az erdélyi magyar közösségre szabott autonómia statútuma. (Mint ismeretes, a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot februárban érdemi vita nélkül utasította el a román törvényhozás).
Tegnap Nagyváradon az is felmerült, hogy népszavazás kiírását kell szorgalmazni a megyei és területi szinteken a magyar közösség autonómiaigényéről. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatukban felkérték az Európai Parlament összes magyar képviselőjét az önrendelkezési igények képviseletére, mert véleményük szerint az őshonos magyarság egyetlen esélye a fennmaradásra az, ha saját kezébe veheti sorsát.

Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított