Az uniós alkotmány a tét

Megegyezni érkeznek ma a belga fővárosba az Európai Unió állam- és kormányfői; a tét az EU alkotmánya. A nyitott kérdések száma még mindig meglehetősen nagy, Romano Prodi azonban tegnap a fenntartások félretételére szólította fel a résztvevőket.

Nagyon rossz jelzés lenne az uniós polgárok számára, ha a tagállamok most sem tudnának megállapodásra jutni az alkotmányos szerződésről – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, akinek utódjáról egyébként szintén a mostani találkozón döntenek majd az állam- és kormányfők. A brüsszeli csúcson a megoldandó kérdések között szerepel még a minősített többség kiterjesztése újabb területekre, a különböző intézményi kérdések (ide tartozik az Európai Bizottság majdani mérete és összetétele), valamint a keresztény örökség megemlítése az alkotmány preambulumában. Mint Györkös Péter, a Külügyminisztérium főcsoportfőnöke egy minapi sajtótájékoztatóján elmondta: a minősített többség kiterjesztése esetében Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a kultúra és a védelem területén fennmaradjon a nemzeti vétó lehetősége. A megállapodást nehezítheti, hogy a brit kormányfő Brüsszelben meg fogja vétózni az alkotmánytervezetet, amennyiben nem sikerül maradéktalanul érvényre juttatnia a nemzeti vétóra vonatkozó álláspontot – írta londoni tudósítónk. (A britek az adózásban, a külpolitikában és a védelemben ragaszkodnak a nemzeti vétó lehetőségéhez.)
Az intézményi csomagnál Magyarország továbbra is azt szeretné, ha minden ország teljes jogú biztossal rendelkezne az Európai Bizottságban. (Az EUobserver szerint azonban az ír elnökség azt javasolja majd, hogy 2014-től csak 18 tagú legyen a bizottság, ezzel pedig megdőlni látszik az „egy ország, egy biztos” elve.) Az intézményi kérdések közé tartozik még a kettős többségű döntéshozatal számainak a meghatározása is. A konvent javaslata értelmében a jövőben egy döntést a tagállamok fele hozhatna meg, ha legalább a lakosság 60 százalékát képviseli. A kis- és közepes méretű országok azt szeretnék, hogy a népességi és a tagállami arányszám egyforma legyen, sőt, létezik egy nem hivatalos spanyol javaslat is, amely 50–66,66 százalékban határozza meg az arányokat. Az ír elnökség javaslata állítólag 55–65-re módosítja ezeket a számokat, és ez gyakorlatilag megegyezik azzal, ami a tegnapi lengyel sajtóban megjelent. A Rzeczpospolita brüsszeli tudósítója kormányforrásokra hivatkozva ugyanis azt írta, hogy a lengyel miniszterelnök beleegyezne az új döntéshozatali rendszerbe. A módosítás abban állna, hogy a döntések elfogadásához a tagállamok nem felének, hanem 55 százalékának az egyetértésére lenne szükség, és ezeknek az országoknak az unió lakosságának nem 60, hanem 65 százalékát kellene képviselniük. A német sajtó szerint egy ilyen megoldás Berlin számára is elfogadható lenne, Madrid pedig némi kompenzációért – például a spanyol európai parlamenti helyek számának növeléséért – cserébe szintén belemenne az alkuba.