Tavaly rendezték meg az első galoppversenyt a másfél hónapja átadott, felújított Kincsem Parkban, a kombinált pályán két hete már ügetőfutamokat is tartanak. A létesítményben 12 istálló 300 ló elhelyezését teszi lehetővé, ezen kívül száznegyven boxbeálló áll rendelkezésre. Bár az ügető lovak tulajdonosainak kilencven százaléka már elhagyta a Kerepesi úti versenypályát – ahol bevásárlóközpontot fognak létesíteni –, egy részük mégis komoly szakmai kritikákat fogalmazott meg a Kincsem Park minőségével, illetve biztonságával kapcsolatban.
Több istállótulajdonos, idomár és hajtó is nehezményezi, hogy nem készült el a tribün, ami miatt a fogadók nem tudják élvezni a futamokat, és ez – szerintük – komoly bevételkiesést eredményez. Galambos Iván, az NL Kft. ügyvezető igazgatója elismerte: a szerdai ügetőversenyek a korábbiakhoz képest jóval kisebb forgalom mellett zajlanak – a megszokott 8–11 millió forint helyett a legutóbbi bevétel nem érte el a hatmillió forintot –, de ez részben annak köszönhető, hogy zajlik a labdarúgó Európa-bajnokság, illetve ezek az első versenyek. A tribünnel kapcsolatban megemlítette, hogy azt a szerződés szerint csak 2005-re kell elkészítenie a kivitelező Bouygues-nak. Az egyébként banki szektorból érkezett szakember úgy véli, hogy a 4000 ember befogadására alkalmas lelátót már a jövő év eleji futamokon megtölthetik az érdeklődők.
A kivitelező és a tulajdonos egy XXI. századi elvárásoknak teljesen megfelelő versenypályát ígért a lovassport kedvelőinek, az elkészült infrastruktúra használatba vétele után azonban a szakma egyes képviselői több hiányosságot fedeztek fel, amely megkérdőjelezi a várakozások megalapozottságát. A kritikusok (akik nevük közléséhez nem járultak hozzá) érdeke is az, hogy minden rendben legyen a pálya környékén, azonban a minőségi problémák miatt jelentős pluszkiadásaik vannak.
Kifogásolták például, hogy a trágya elszállításáról sem gondoskodtak idáig az üzemeltetők, az ürüléket jelenleg az új istállók között tárolják. A legsúlyosabb gond – mondták a lovasok –, hogy a pálya, valamint az istállók csatornázása is problematikus: az utóbbi hetek esőzései miatt elárasztott a víz egyes épületeket és az istállók környékét, a kiszolgálószemélyzet saját maga ácsolta pallókon volt kénytelen megközelíteni az állatokat, ami hosszú távon tarthatatlan. A lótulajdonosoknak egy, az NL Kft. által meghatározott vállalkozástól kell szalmát rendelniük, aminek minősége – szerintük – igen gyatra, annak nagy részét kénytelenek kidobni. Az is veszélyes lehet – vélekednek –, hogy az épületek között jelentős szintkülönbségek vannak, s ha télen megfagy a csapadék, az állatok hatalmasakat eshetnek. Az istállók környékén egyébként nincs térvilágítás és hangosítás.
A kombinált pálya a galopp- és az ügetőlovak számára egyaránt biztosít homokos és gyepes versenyfelületet, valamint edzőpálya is van a komplexumban. Ügető- istálló-tulajdonosok nincsenek megelégedve ezzel sem, mert lassúnak tartják azt. Mindent egybevetve az egyik istállótulajdonos elárulta, hogy amióta beköltözött az új helyre, 2,5 millió forintot költött a hiányosságok pótlására.
A kritikákkal természetesen szembesült az NL Kft. vezetése is. Galambos Iván azok egy részét megalapozottnak tartja, de állítja: az istállótulajdonosok nagy többsége elégedett a létesítménnyel. Való igaz, hogy a Magyar Nemzet munkatársa is találkozott olyan istállótulajdonossal, aki csak a beköltözés utáni átmeneti jelenségnek tartja a kritikákat, a csatornakérdést azonban ő is kifogásolta.
Az átadás utáni tulajdonosok által kezdett, folyamatban lévő építkezésekről és átalakításokról elmondta: az NL Kft. adott ki engedélyt azoknak, akik kértek, hogy speciális igényeiknek is (például légkondicionáló beszerelésére vagy további lovászöltözők kialakítására) megfeleljen a létesítmény. A vízelvezetéssel összefüggésben megemlítette, hogy az utóbbi 50 év legjelentősebb esőzése valóban eredményezett pár tócsát, tapasztalataikat hasznosítani fogják és kijavítják a hibákat. A pálya minősége szerinte kifogástalan, annak építése során svéd és francia szakemberek véleményét is kikérték, a hajtók meghallgatása után újra alapozták az egészet. Az ügyvezető azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy egy kifogástalan minőségű felület évek munkájának eredményeként, folyamatos karbantartással alakul ki.
Galambos Iván érdeklődésünkre elmondta, hogy versenynaponként ezer fogadó szokott kijárni a Kincsem Parkba, a lovas sport fenntartása azonban így is éves szinten 600 millió forintjába kerül az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek. – Az ÁPV Rt. egyébként most dolgozza ki a lovassport közép- és hosszú távú stratégiáját, amelyben felmerülhet az esetleges privatizáció vagy koncesszióba adás is, mint lehetőség – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Galambos Iván.
Komoly nehézséget jelent a lótulajdonosoknak az is, hogy a versenydíjakat hónapok múlva kapják csak meg. Az anyagi problémák rendezésére óriási összegekre lenne szükség, elsősorban az országos fogadási hálózat kiépítésétől, illetve a jelenlegi évi tízmillió forintos marketingtevékenység jelentős emelésétől lehetne várni eredményeket. A lóversenyzés népszerűsítését az is akadályozza, hogy a köztelevízió sportért felelős vezetői közül egyesek nem látnak fantáziát a loviban, inkább – ahogy egyik informátorunk fogalmazott – a jégtánc közvetítése mellett kardoskodnak.
Galambos Iván elárulta, hogy térségünkben Ausztriában, Csehországban Szlovákiában veszteségesen tartják fenn a sportot, Romániában ugyanakkor már tönkrement a működtető társaság. Az ügyvezető igazgató egyedüli pozitív példaként Szlovéniát tudta felhozni, ahol ismerete szerint nyereséges a fogadásszervezés. Az NL Kft. vezetője emellett kiemelte Törökország példáját, ahol óriási üzletet sikerült csinálni a lóversenyzésből.
Reform UK
Nigel Farage pártja a legnépszerűbb a brit keresztények körében
