Demján Sándor egyik – már befejezett – művében, a West End Hilton szállójában gyűltek össze tegnap a sajtó munkatársai, hogy megismerhessék a nagyszabású terv részleteit. A sajtótájékoztató végül a várakozások szerint alakult: Hiller István mint az „állam és az üzleti világ együttműködésének” dicséretes példáját magasztalta a nem egyszer csupán Etyekwood néven emlegetett elképzelést. Hamarosan azt is megtudhattuk a minisztertől, mi köze van mindehhez a kulturális tárcának, ugyanis – mint Hiller mondta – a filmtörvénynek köszönhetően nyílott lehetőség ekkora jelentőségű beruházás megvalósítására, tudniillik „az üzleti világ ezt érzékelte, rámozdult és befektetett”. „Ezt jó és modern iránynak tartom, jó és modern gondolkodásnak látom” – zárta méltató szavait Hiller, akitől azt is szívesen megkérdeztük volna, a leendő filmstúdiótól eltekintve, hogyan látja a mostanság szinte hetente újabb botrányoktól – önkényes finanszírozási gyakorlattól, szakmai sértődésektől, valamint a Sorstalanság forgatásának összeomlásától – hangos magyar filmszakmát, ám amint újságírói kérdésekre került volna a sor, Hiller kormányülésre hivatkozva kimentette magát, és távozott. Azonban Andrew G. Vajna sem fogalmazott pesszimistábban a nagyformátumú tervekről.
„Remélem, az én tapasztalatom is segíti ezt a sztúdiónak a megvalósulását”, fogalmazott a Rocky- és a Terminátor-filmek atyja, aki azt is elmondta: „filmvágók, kalickák, mindenféle ilyen infrasztrakcsör” fog felépülni Etyeken.
Az egyelőre leginkább boráról és pincefesztiváljáról ismert kistelepülés szomszédságában, a leendő filmstúdió területén mostanság a telektulajdonos Demján Sándor lovai legelésznek. Annak idején rakétabázis működött itt, Etyek lakóépületeitől ezerötszáz méternyire. A rakétasilók és hangárok tetejét azóta benőtte a fű, s bár a kerítésen fegyveres őrség jelenlétét hirdeti egy bádogtábla, háborítatlan idill uralkodik a leendő raktárépületek és műtermek helyén. Csillagos homlokú csikók legelésznek a kancák mellett, és miután előzetes bejelentkezés nélkül bejártuk az egykori bázis nagy részét, éppen egy lovász figyelmeztet minket arra, hogy magánterületen tartózkodunk.
Kellemességét tekintve maga Etyek is méltó a leendő stúdió helyszínéül szánt területhez. A többnemzetiségű település remekbeszabott kálváriadombbal és XVII. századi kúttal büszkélkedhet. Ezeket Demján Sándor hathatós közreműködésével restaurálták, illetve építették újjá. Közép-Európa egyik legjelentősebb vállalkozója ugyanis Etyeken töltötte fiatalkorát, és számtalan szállal kötődik a településhez. „Aki emlékszik a gyökereire, az tisztességes, aki elfelejti a gyökereit, az tisztességtelen” – összegezte tömören ragaszkodásának filozófiáját a tegnapi sajtótájékoztatón a székely származású üzletember, aki úgy érzi, kötelessége segíteni azon a helyen, amelynek oly sokat köszönhet.
És segít is. Ez nem csupán Kálmán Lajos polgármester méltató szavaiból derül ki, de az etyeki „kisemberek” megnyilatkozásaiból is, akik – még ha némelyikük kishitűségének is hangot ad – azt mindenképpen biztatónak tartják, hogy Demján eddig mindent sikerrel megvalósított, amibe belekezdett.
Persze Demján nagyon is jól tudja, miért éppen filmstúdiót álmodott Etyekre. „Ma a világon van egy probléma, mégpedig az, hogy túl sok a pénz” – mondta a sajtótájékoztatón a figyelemfelkeltő fogalmazásmódra mindig kész vállalkozó, aki szerint a pénz mindig a helyét keresi, és ott találja meg, ahol megfelelő csapatra és kedvező adókörnyezetre lel. Demján szerint most, az európai uniós csatlakozást követően „egyedül a filmtörvény adókedvezménye miatt vagyunk előnyben”, azonban erre hamarosan más országok is rá fognak jönni, s akkor a konkurenciával is szembe kell néznünk. A vállalkozó úgy véli, ahhoz, hogy a világhírű, magyar származású hollywoodi filmesről, Korda Sándorról elnevezendő stúdió hosszú távon is hasznot hajtson az ország számára, elengedhetetlen a minőségi szakmai képzés háttere. A tervek szerint hamarosan az etyeki Kolumbusz Oktatási Központban kezdődik meg a leendő filmes szakértői gárda többszintű képzése. Önmagában ugyanis akkor sem elég egy filmstúdió, ha éppenséggel a világ legnagyobbika.
Ha valaki ugyanis utánanézett annak, melyik az Etyek előtti időszámítás szerint a világ legnagyobb filmstúdiója, igencsak elbizonytalanodott azzal kapcsolatban, hogyan lesz képes a Vajna–Demján befektetőpáros túlszárnyalni annak méreteit. Magyarán mondva fogas kérdés, miként lehet egy ötvenhektáros telken nagyobb stúdiót felépíteni, mint a jelenlegi Guinness-rekorder, a százhetven hektáros alapterületű Universal Studios Hollywood, ahol közel hatszáz épületben folyik a munka. Azonban Andy G. Vajnától ezen kérdésünkre is választ kaptunk. Mégpedig azt, hogy a studio szó angolul filmstúdiót és filmes műtermet is jelent, és a befektetőpáros ez utóbbiból készül megépíteni a legnagyobbat. Hiller cannes-i kijelentése tehát egy félrefordítás miatt hangozhatott el úgy, ahogyan elhangzott. Mindazonáltal a terveken szereplő, víz alatti felvételek készítésére is alkalmas műterem közül a nagyobbik valóban közel kétszer akkora, mint a jelenlegi csúcstartó, ahol a legutóbbi James Bond-film tenger alatti jeleneteit is rögzítették. Egyébként az öt filmes műterem mellett filmzenék felvételére is alkalmas zenei stúdió, bevásárlóközpont, valamint egy raktárépület is szerepel a leendő Korda-stúdió tervein, amely a befektetők elképzelései szerint a ruhák gyártásától az utómunkálatokig a filmgyártás összes fázisának elvégzésére lehetőséget biztosít majd.
Mindez persze az ős etyekiek szempontjából is előnyökkel járhat. Olyannyira, hogy a nagyszabású terv nyilvánosságra hozatala óta jelentősen megugrott az etyeki házak és telkek iránti kereslet. Persze a négyzetméterenkénti árnövekedés mértékéről még korai volna pontosat mondani, állítja egy helyi ingatlanközvetítő, ellentmondva Demján Sándornak, aki a sajtótájékoztatón egyenesen az árak „húsz nap alatt bekövetkezett megkettőződéséről” beszélt. Azonban a stúdió várható előnyei nem merülnek ki csupán ennyiben.
A jelenlegi tervek és számítások szerint a filmstúdió teljes kihasználtság esetén ugyanis nem kevesebb, mint ezer főt foglalkoztatna. A filmkészítéshez legszorosabban kapcsolódó létesítmények mellett szálloda, valamint számos luxusvilla is épülne Etyeken, hogy a forgatások idején a lehető legnagyobb kényelmet biztosítsák a filmsztárok számára – ez utóbbiak, ha éppen nem Sharon Stone vagy Brad Pitt lakja őket, a köznapi halandók számára is bérelhetők lennének, feltéve, hogy megfelelően vaskos a pénztárcájuk. Kálmán Lajos etyeki polgármester szerint a stúdió még inkább növelné a település lakóinak jelenleg is megfelelő szintű foglalkoztatottságát, mindemellett Biatorbágy, Sóskút, Alcsút, Felcsút és Bicske térségéből is munkaerőt vonzana. A stúdióhoz azonban egyéb szórakoztató és kulturális létesítmények is kapcsolódnak majd. Ezek között szerepel egy szabadtéri színpad is, amelyet egy volt kőbánya helyén terveznek felépíteni. „Egyszerűen nem akartam, hogy a kedvenc hegyoldalamban követ bányásszanak” – ismerhettük meg ezen ötlet keletkezéstörténetét a sajtótájékoztatón Demján Sándor szavaiból.
A környezet azonban nem csupán a nagyvállalkozó számára fontos. A stúdió terveiről tudomást szerezvén több falubeli is aggodalmait hangoztatta azt illetően, hogy a létesítménnyel talán számottevően megnőne a mostanság igen nyugodt település gépjárműforgalma, következésképp a zajártalom is. Ezek a félelmek azonban alaptalanok – legalábbis a polgármester szerint, aki azzal érvel: jelenleg a dolgozó etyekiek nagy hányada a fővárosban, vagy annak peremvidékén vállal munkát, és ha ők a településen belül juthatnának megélhetéshez, akkor rögvest jelentősen csökkenne az Etyek és Budapest közötti forgalom, ami ellensúlyozná a stúdió miatti növekedést. A beruházás folytán új úthálózat jönne létre, és Demján Sándor reményei szerint Etyek és a főváros között is végig kiépülne a kerékpárút. És még sokáig sorolhatnánk a Korda-stúdió várható előnyeit…
Mellesleg a százötvenmillió euró értékű beruházás – amelyet Andrew G. Vajna és Demján Sándor egy közösen létrehozandó vállalaton keresztül valósít meg – a befektetők számításai szerint öt-hatszáz millió eurós gyártási lehetőséget eredményez majd, és akkor térülne meg, ha évente hat, amerikai értelemben véve átlagos költségvetésű filmet forgatnának a Korda-stúdióban. Persze – mint Andrew G. Vajna mondta a sajtótájékoztatón – fél évig készülő, toronymagas költségvetésű Terminátor-folytatásból esztendőnként kettő is elég volna ahhoz, hogy menjen a szekér. Arra az újságírói kérdésre, hogy magyar filmeseket is várnak-e – netán kedvezményes áron – a világelső műterembe, a Rambo, valamint az Emlékmás producere azt feleli, hogy ez a fizetőképességtől, valamint a stúdióban eltöltött idő hosszától függ. Mindenesetre Vajna abban bízik, hogy a Korda-stúdió a magyar filmipar egészére előnyös hatást gyakorol. A producer reményei szerint évi két-három nagy film elkészítése jut majd a hazai gárdára, és a stúdió jóvoltából a magas szakértelemmel bíró, hazai filmes elit is kialakul majd. „Az infrasztrakcsör a tehetségekkel együtt fog fejlődni” – fogalmaz a sajtótájékoztatón Andrew G. Vajna, aki Demján Sándorral a világ legnagyobb „sztúdióját”, azaz filmes műtermét álmodta az etyeki szőlődombok közé.
HOLLYWOOD TÖRTÉNETE. A mai Hollywood akkor indiánok lakta területén elsőként spanyolok telepedtek meg. 1870 környékén a mai település térségében szénát, gabonát, banánt, valamint ananászt termesztettek, majd 1886-ban egy Harvey Henderson Wilcox nevű ingatlanügynök vásárolta meg a terület egy részét, amelyet hitvese keresztelt el Hollywood névre. Az üdülőkörzetté fejlődő településen az elmúlt évszázad legelején jelentek meg az első, New York-i filmes cégek, amelyek a jó idő, valamint a több forgatás lehetőségével járó hosszabb napok miatt részesítették előnyben a kaliforniai települést. 1910-ben – megoldandó a vízellátási nehézségeket – a települést Los Angeleshez csatolták. Az első hollywoodi filmstúdió 1911-ben nyílt meg a Sunset és a Gower utcák sarkán, egy régi tavernában. Nem sokkal később már Cecil B. DeMille, valamint David W. Griffith is a kaliforniai településen készítette filmjeit. 1917-ben a Charlie Chaplin Studios is megkezdte munkáját, amely 1969 óta a Los Angeles Cultural Heritage Board jóvoltából védett kulturális örökség. A hollywoodi filmgyártás hőskorát Pelham Grenville Wodehouse-tól Budd Schulbergen át Terry Patchetig számtalan regényíró elevenítette meg műveiben.
A VILÁG JELENLEG LEGNAGYOBB FILMSTÚDIÓJA az Universal Studios Hollywood nevű mozgóképműhely, amelyet a Los Angeleshez tartozó Universal Cityben alapítottak 1951-ben. A 170 hektáros alapterületű filmstúdió 561 épületből áll. A stúdió területén egy vidámpark is található, amely a filmes műhely történetének legemlékezetesebb epizódjait mutatja be. A stúdióban készültek többek között olyan filmsikerek is, mint a Cápa, a Vissza a jövőbe, a Jurassic Park, a Twister, az E. T., a földönkívüli vagy a Schindler listája, de itt forgattak olyan klasszikussá vált alkotásokat is, mint Hitchcocktól a Madarak, az Airport-sorozat, vagy éppen a Drakula 1931-es filmváltozata, Lugosi Béla főszereplésével. A környéken számos hotel is szolgálja a turisták kényelmét, ezekben egy vendégéjszaka ára legkevesebb 90 amerikai dollár.
A TRIGRÁNIT. A Demján Sándor vezette TriGránit Rt.1997-es megalakulása óta Kelet- és Közép-Európa egyik vezető ingatlanfejlesztő vállalatává vált. A cég menedzselő-kivitelező csapatát részben hazai, részben külföldi szakemberek alkotják, akik mögött több mint három évtizedes, nemzetközi ingatlanfejlesztési szakmai múlt áll. A TriGránit csoport magyarországi beruházásainak értéke 700 millió amerikai dollár, amely magában foglalja a Millenniumi Városközpont tervezett költségeit is. Ez utóbbi törlesztéséből a vállalat hatmilliárd forint kifizetésének átütemezését tette lehetővé a Draskovics-csomag miatt megcsappant költségvetésű Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma számára. A vállalatcsoport a bevásárlóközpontoktól az irodákig, a lakásoktól a kulturális létesítményekig, a szállodáktól a konferenciaközpontokig felöleli az ingatlanfejlesztés területeit. A sikeres magyar és szlovák ingatlanfejlesztési portfólió kiépítése és folyamatos támogatása mellett a TriGránit jelenleg a közép- és kelet-európai fővárosokban, Varsóban, Prágában, Ljubljanában, Bukarestben és Zágrábban keres további fejlesztési lehetőségeket. A cég külföldi beruházásainak jelenlegi értéke mintegy hetvenmillió amerikai dollár.
