Fővárosi kampányvetítés

A Microsoft németországi munkatársának laptopjáról vetítették le egy nemzetközi informatikai konferencia résztvevőinek Demszky Gábor kampányfilmjét a választást megelőző napokban. Sem a rendezvény budapesti, sem a brüsszeli szervezői nem tudják, hogy került a két és fél perces film a hivatalos programba. Idehaza közben az SZDSZ vezette főváros ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy akár tűzön-vízen át is kitart a Microsoft termékei mellett.

A Hilton Szállóban június 9. és 11. között rendezték meg az Innovatív Akcióhálózat az Információs Társadalomért elnevezésű, a legbefolyásosabb brüsszeli lobbiszereplők közé tartozó civil szervezet (angol rövidítéssel: IANIS) éves konferenciáját. Bár az első nap eredeti programjában és a nyomtatott műsorfüzetben nem szerepelt, az aznap kiosztott sokszorosított program már arról tudósította a résztvevőket, hogy a délutáni kávészünetben Demszky Gábor főpolgármester videója lesz látható. A budapesti szervezők úgy hitték, hogy a brüsszeli társszervezők iktatták programba a rövidfilmet négy nappal az európai választások előtt (melyen Demszky az SZDSZ listavezetőjeként indult), a brüsszeliek pedig a házigazdáknak tulajdonították a változást. Lapunk úgy tudja, hogy a két és fél perces film, amelyben a főpolgármester gyatra angolsággal a budapesti városvezetés sikereit ismerteti a valóságos és virtuális térben, szokatlan módon a Microsoft cég németországi szakemberének laptopjáról került „adásba”. Jacob-Jan Walburg nem szólalt fel a konferencián, de szerepelt a résztvevők hivatalos listáján.
A film elején és végén egyaránt szerepel az IANIS 2004 logó. Az IANIS-konferenciának társfinanszírozója az Európai Bizottság régiópolitikai főigazgatóságának innovatív akcióprogramja is, így az SZDSZ európai kampányának eseményeként is felfogható főpolgármesteri közszerepléshez áttételesen uniós pénzek járultak hozzá. Az éves konferencián egyébként az előre meghirdetett kormányzati felszólalók közül végül minden szocialista politikus (így Medgyessy Péter miniszterelnök, Nagy Sándor államtitkár, illetve Szabó Imre régióelnök) lemondta a részvételét. A kormányzatot ily módon csupa szabad demokrata politikus képviselte: Magyar Bálint és Kovács Kálmán miniszterek, Csepeli György államtitkár, illetve Grószné Krupp Erzsébet helyettes régióelnök.
A mintegy két és fél perces, flash-technikát alkalmazó filmen Demszky Gábor inkorrekt angolsággal beszél, az igeidőket, a többes számot és az igemódokat visszatérően helytelenül használva. A sikerpropagandát budapesti vágóképek támasztják alá; a legkedveltebb motívum a Lánchíd. Demszky megígéri, hogy elárulja annak a titkát, miért ő egyfolytában 1990 óta Budapest első embere. Úgy fogalmaz: újjáépítették és fejlesztették a fővárost, hogy ugyanolyan világszerte ismert metropolis legyen, mint száz évvel ezelőtt volt. Megértették, hogy fel kell újítaniuk a kisföldalattit és a villamosvonalakat, de ezzel párhuzamosan a virtuális térben is fejleszteniük kell a várost. A városháza hosszú távú stratégiájának köszönhetően ma már nem kell a budapestieknek a hivatalba járniuk: minden megtalálható a honlapon. Mindenkinek ingyenes internet-hozzáférést biztosítottak minden lehetséges nyilvános helyen. Ezt a programot a városháza finanszírozza a versenyképesség jegyében. A főpolgármester végül reményét fejezi ki, hogy érdekes lesz a konferencia.
A vetítésnek érdekes színezetet ad a tény, hogy az SZDSZ vezette Budapest nemrég ismét elutasította a szabad szoftvereket, kiállván a Microsoft termékei mellett. A főváros még 2003 nyarán fogott hozzá informatikai parkjának felméréséhez, s idén készült az előterjesztés, amely a Microsoft-termékeknél minden vizsgált ponton drágábbnak, rugalmatlanabbnak, rosszabb megoldásnak találta a szabad szoftvereket. A tanulmány legfontosabb jellemzője ezenkívül, hogy ötmillió forintba került, és a fővárosi önkormányzat informatikai bizottsága használhatatlannak ítélte, amikor az ügy további értékelésére tett javaslatot. A döntés azonban kizárólag a bizottság tagjainak hozzáértését dicséri, vagyis ha a Microsoft kontra Linux párharc végkimenetele kizárólag a főváros vezetésén múlt volna, akkor a kiemelkedően fontos területen minden bizonnyal az amerikai cég hegemóniája érvényesül továbbra is.
A jelentés előterjesztője ugyanis, összegezve a tanulmányban foglaltakat, kijelenti többek között, hogy a Linux intézményi környezetben nem olyan elterjedt, alkalmazása és üzemeltetése nem annyira bejáratott, mint a kereskedelmi termékek esetében. Tényként közli azt is, hogy a főpolgármesteri hivatalhoz hasonló, ám előzmény nélküli irodai környezet kialakítása a nyílt forráskódú megoldásokat használva – a Microsoft-szoftverek használatával összevetve – hozzávetőleg hat százalékkal gazdaságosabb, azonban lényegesen több piaci és műszaki kockázatot rejt magában. Annak alternatíváit elemezve, hogy a Főpolgármesteri Hivatal jelenlegi helyzetéből milyen műszaki és gazdasági következményekkel térhet át részlegesen vagy teljesen a nyílt forráskódú operációs rendszerekre és irodai alkalmazásokra, az előterjesztés készítője úgy véli, hogy többszörösen nagyobb költséget okoz hároméves távlatban a teljes Linux-alapra állás, mint a jelenlegi, döntően Microsoft-alap megtartása.
A tanulmány föl is sorolja a Linux drágaságának okait. Magasabbak az oktatási, valamint az üzemeltetési költségek, tetemes ráfordítást igényelne a meglévő, jól bevált és a fejlesztés alatt álló hivatali munkát támogató nagyszámú alkalmazás Linux-kompatibilis módosítása vagy újraírása. Így öszszességében az intézményi informatika nagyon összetett rendszerében történő változtatások ára többszörösen meghaladja annak nyereségét, amit az egyes szoftverek „ingyenessége” nyújthat – áll a dokumentumban. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a magas átállási költségeket és a megjelenő kockázatokat figyelembe véve célszerű, ha a Főpolgármesteri Hivatal a 2004–2006. években megtartja eddigi informatikai irányvonalát, s meghatározó marad a Microsoft operációs rendszer és irodai alkalmazás.
A főváros a felmérés elvégzésére az előterjesztésben független, nemzetközi információtechnológiai piaci elemzéseket végző, e területen megfelelő gyakorlattal rendelkező cégként szereplő META Group Stratist kérte föl. A cég honlapjára látogatva azonban azzal a meglepő ténnyel szembesülhetünk, hogy Tordai Balázs, a cég kereskedelmi igazgatója korábban a Microsoft Magyarországnál banki üzletág-igazgatói, majd kereskedelmi igazgatói pozíciót töltött be, 2001-ben pedig a Microsoft President’s Award díjában részesült. Ám nem ez a tanulmány legfőbb érdekessége. A főváros illetékesei sem a magyarországi linuxos közösség képviselőivel (Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete, FSF Alapítvány), sem a Linuxszal foglalkozó honi cégekkel nem konzultáltak. Ráadásul figyelmen kívül hagyták, hogy immár Magyarországon is több önkormányzat használ kizárólagos szoftverkörnyezetként Linuxot: Bérbaltaváron, Győrszemerén és Nagycserkeszen például a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által indított, a polgármesteri hivatalok ügykezelését szabad szoftverekkel megoldani hivatott kezdeményezés eredményeként több hónapja tesztelik teljes megelégedéssel a nem microsoftos rendszert. Külföldön pedig a nagyvárosok sem állnak ellen a szabad szoftverek jelentette kísértésnek: néhány nappal ezelőtt például München döntött az áttérésről. A bajor fővárosban a váltás 14 ezer személyi számítógépet érint, és teljesítése akár négy évet is igénybe vehet, kezdeti költsége pedig 35 millió euróra rúg. A müncheni városatyák a LiMux névre keresztelt eljárás során több mint egy éven át vizsgálták az átállás lehetőségeit és következményeit, valamint a költségvonzatokat, s ezután hozták meg végső döntésüket, amelynek értelmében a Linux-program július 1-jén indulhat el.
De visszatérve a magyar fővárosba, a Linuxot elvető tanulmány már ott ingatag talajra téved, hogy kijelenti: „a kétféle környezet felépítéséhez hasonló hardverkörnyezetet kell beszerezni, így a hardverbeszerzés költségeivel – az átláthatóság kedvéért – nem számolunk”. A Linuxszal dolgozó szakemberek szerint ugyanis a Linux PC-s környezetben is kevésbé hardverigényes, mint a Microsoft terméke. Mint ahogyan nehezen védhető az az állítás is, amely szerint „az üzemeltetés és felhasználói támogatás költségei Linux-környezetben magasabbak, mivel a rendszer kevésbé kiforrott és felhasználóbarát”. Az ellenoldal állítja: hozzáértő, egyszeri konfigurálás után a linuxos géphez már nem kell hozzányúlni, nincs vírusirtás, félévenkénti újratelepítés, töredezettségmentesítés, s az úgynevezett távmenedzselés is alapból megoldott.
Azt, hogy a szabad szoftveres eljárások kevésbé lennének felhasználóbarátok, nem igazolják a hazai közigazgatási tapasztalatok sem. Az évek óta kizárólag Linuxot használó öcsödi polgármesteri hivatal dolgozói például arról számoltak be: az új rendszer kifejezetten könnyebben kezelhető, mivel – a kellő testre szabás után – csak az általuk használt funkciókat érték el, semmilyen más gomb, menü, ikon nem zavarta a munkájukat.
Érdemes megvizsgálni a két platformra kimutatott költségeket is, mivel több szám, például a 200 millió forintos oktatási díj meglehetősen eltúlzottnak tűnik, hasonlóan a linuxos külső szakértő számára megállapított 40 millió forinthoz. Szintén megkérdőjelezhető, hogy a jelenlegi back office-rendszerek Linux-kompatibilissé tételének költségeit 150 millió forintra becsülte a tanulmány. Ez igencsak irreális, tekintetbe véve, hogy számos szerveroldalon Microsoft-alapú megoldás létezik, amely egy böngészőből vagy linuxos kliensprogram segítségével többféle platformról is elérhető. Mindemellett – a főváros információtechnológiai infrastruktúráját ismerő szakemberek szerint – ha minden alkalmazást át akarnánk írni linuxos kiszolgálókra, annak a költségei nem tennék ki a becsült összeg töredékét sem.
A fölmerült kétségekre az informatikai bizottság azzal reagált: nem engedte, hogy a tanulmány és az annak következményeit tartalmazó előterjesztés a testület elé kerüljön. Annak a ténynek az ismeretében, hogy a főváros a közbeszerzési pályázatainak technikai követelményleírásában évek óta kifejezetten kizár minden nem Microsoft-alapú szoftvermegoldást, már ez a bizottsági elutasítás is fontos mérföldkőnek számít. Főként, hogy Demszky-reklámot még soha, egyetlen Linux-konferencián sem vetítettek.