Schröder kancellárnak személyesen kellett beavatkoznia, hogy megakadályozza a tárgyalások totális csődjét, sőt a kompromisszum érdekében a kereszténydemokrata és szabad demokrata pártelnökökkel folytatott megbeszélésekről kizárta a koalíciós partner Zöldeket. A vélt nyugalom nem tartott sokáig, a Kaplan-affér ugyanis most újból széthúzást váltott ki. Edmund Stoiber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke ugyanis bejelentette, hogy csak akkor hajlandó aláírni a bevándorlásra vonatkozó megegyezést, „ha olyan gyűlöletet prédikáló személyeket, mint Kaplan, a legrövidebb idő alatt ki lehet toloncolni”. A CSU képviselői egyébként a bonyolult jogi eljárásokat kritizálják.
A gyilkosságra való felbujtásért négy év börtönre ítélt és Törökországban hazaárulás vádjával körözött Kaplant azért nem lehetett kiadni Ankarának, mert állítólag nem számíthatott volna a jogállami normáknak megfelelő tárgyalásra. Legutóbb a tartományi közigazgatási felsőbíróság úgy ítélte meg a helyzetet, hogy ilyen veszély ma már nem fenyegeti a prédikátort. A kölni bíróság viszont másnap megtiltotta kitoloncolását. Végső döntésre a jelek szerint december előtt aligha kerül sor, Köln városa hajlandó továbbra is eltűrni Kaplan jelenlétét.
A konzervatívok az új törvényben az ehhez hasonló jogi maratonfutásnak akarják végérvényesen az elejét venni: a „gyűlölet prédikátorainak” gyors kitoloncolásával vagy az úgynevezett „biztonsági őrizetbe vétel” bevezetésével kívánják megakadályozni a szélsőséges igehirdetők bujkálását. A pillanatnyi helyzet groteszk: Kaplan annak a jogállamnak az előnyeit élvezi, amelyet valójában elutasít, ezzel párhuzamosan az iszlámra támaszkodó valláshatalmi rendszer visszaállítását követeli Törökországban.
origo.hu
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára válnak, mi lesz a milliárdos vagyon sorsa?
