A tanács elsőként Adnán Pacsacsi kinevezését jelentette be, de ő rögtön jelölése után közölte, hogy nem fogadja el az ajánlatot. A testület ezt követően jelölte Javert a posztra, és ő azonnal igent is mondott. Lahdar Brahimi ENSZ-nagykövet megerősítette Javer kinevezését. Az új elnök az ország teljes szuverenitásának megadását várja el a Biztonsági Tanács most előkészületben levő új határozatától, mert ez lehetővé tenné az irakiak számára egy szabad, független, demokratikus, föderatív, egységes Irak építését. Miniszterelnöknek Ijád al-Allávit jelölték ki, aki a szuverenitás átadásának tervezett időpontja, június 30. után lép hivatalába. A politikus bejelentette, hogy Ádel Abdel-Mehdi síita politikust akarja megtenni pénzügyminiszterének, a kurd Hosjar Zebarit megtartja a külügyminiszteri tárca élén, Falah an-Nakibot jelöli leendő kormányának belügyminiszteri posztjára. Az új kormány szuverenitása hivatalosan korlátozásoktól mentes lesz, bár az Egyesült Államok vezette megszálló erők gyámkodása alatt működik. Bush elnök tegnap azt mondta, hogy az új iraki átmeneti kormánynak „megvan a tehetsége a nemzet vezetéséhez”, Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó pedig pompás névsornak nevezte az új kormány összetételét. Az ENSZ főtitkára azonban úgy vélte, hogy a kormánytagok kiválasztása „nem volt tökéletes”.
*
Folytatás az 1. oldalról >
– Nyilván senkinek sem meglepetés az a tény, hogy az Egyesült Államok is részt vett az erről szóló konzultációkon – válaszolta az amerikai nyomást firtató újságírói kérdésre Kofi Annan. Az Arab Liga főtitkára, Amr Musza közben az iraki nép számára ismert, pozitív múltú, kiváló embernek nevezte a kijelölt iraki államfőt.
A régi-új iraki külügyminiszter egyébként máris New Yorkba utazott, hogy képviselje az iraki szuverenitással kapcsolatos ambíciókat. Nem hivatalos információk szerint kézzelfogható hatalmat szeretne arra, hogy Irak távozásra szólíthassa fel a területén lévő 150 ezer külföldi katonát, valamint hogy az olajjövedelmek felhasználásáról saját hatáskörben dönthessenek.
Bár a megszállók a rendezés reménykeltő jeleként értékelték a velük együttműködő politikai erők szervezetében végrehajtott változtatásokat, az iraki valóságra ennek vajmi kevés kihatása van. Tegnap két újabb merénylet rázta meg az országot. Bagdadban legalább huszonöt áldozatot szedett egy robbantás, amelyet a Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) székházánál hajtottak végre feltehetően öngyilkos merénylők. A detonáció után az őrök tüzet nyitottak, és több járókelőt is agyonlőttek az eluralkodó káosz közepette.
A fővárostól 200 kilométerre északra fekvő Baidzsiban ugyanakkor tizenegy iraki polgári személy vesztette életét, és huszonhatan sebesültek meg, amikor egy gépkocsiba rejtett pokolgép felrobbant. A gépkocsit egy szakállas férfi robbantotta fel az ottani amerikai támaszpont bejáratának közelében.
Közben Adnán az-Zorfi, Nedzsef kormányzója bejelentette: az amerikai hadsereg javaslata szerint egy 72 órás tűzszünet alatt a síita felkelőknek ki kellene vonulniuk a városból, míg az amerikai katonák a síita szent helyektől távol tartanák magukat, és csak az iraki biztonsági erőkkel együtt járőröznének. Az amerikai tervezetről értesítették a felkelők szellemi vezérét, Muktada asz-Szadrt is. Szadr hivatalának egyik képviselője már jelezte: valószínűleg lesznek fenntartásaik a javaslattal kapcsolatban.
Az iraki visszásságokra utal a Washington Post tegnapi cikke, amely szerint az amerikai hadsereg tizennyolc esetben indított vizsgálatot irakiak pénzének, ékszereinek és egyéb értéktárgyainak elrablásával gyanúsított katonái ellen. A szóban forgó eljárások az Irakban szolgáló amerikai katonák kifogásolt magatartása nyomán az utóbbi másfél évben megkezdett 91 vizsgálat részei. A New York Times ugyanakkor úgy értesült: néhány amerikai katonát azzal gyanúsítanak: országúti ellenőrzéseknél fosztják ki az irakiakat olyan ürüggyel, hogy lázadók vagy anyagi támogatóik pénzét kobozzák el.
origo.hu
Orbán Viktor: Ezért indulnak lejárató akciók Magyarország ellen
