Jobb időket reméltek az érdekvédők

A kezdet volt jó – derül ki az elmúlt két évet értékelő szakszervezeti vezetők szavaiból, akik éppen a kormány leghangsúlyosabb, azaz a bérek felzárkóztatására, az érdekegyeztetés helyreállítására tett ígéreteinek megvalósulását hiányolják.

Jó volt a start, 2002 szeptemberében átlagosan ötvenszázalékos béremelés valósult meg a közszférában, előtte pedig együttműködési megállapodást kötöttünk Medgyessy Péterrel például a bérek folyamatos felzárkóztatásáról, az érdekegyeztetés megújításáról – fogalmazott lapunknak Szabó Endre. A közszféra munkavállalóit képviselő SZEF elnöke elmondta, a biztató kezdet ellenére tavaly alig működtek az egyeztető fórumok, csúszik az egységes közszolgálati kerettörvény hatálybalépése, és nem folytatódott a bérfelzárkóztatás sem. A szféra szakszervezetei – jegyezte meg Szabó – jelenleg is tárgyalásban állnak a kormánnyal, mivel a legtöbb ágazatban nem valósult meg a megállapodásuk szerinti hatszázalékos béremelés, így tovább inflálódhat a munkavállalók keresete.
2002 júliusában megalakult az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), módosult a munka törvénykönyve, eddig sikerült megállapodni a bérajánlásokról és a minimálbérről – összegezte a kezdeti pozitív tapasztalatokat Borsik János.
A közüzemi dolgozókat tömörítő Autonómok elnöke azonban kifogásolta, hogy a kormány bérfelzárkóztatás helyett ma már bérfelzárkózásról beszél, érdemben nem történt semmi a heti munkaidő csökkentésére, továbbra is magas a feketén foglalkoztatottak száma. Hiába alakult meg az OÉT, Medgyessy Péter két év óta nem hajlandó eljönni, hogy a gazdaság helyzetéről tájékoztatást adjon a szociális partnereknek – hangsúlyozta Borsik.
Az első és a második száznapos program történelmi léptékű folyamata mára megtorpant – értékelt lapunknak Wittich Tamás. A versenyszférát képviselő MSZOSZ elnöke hangsúlyozta, bár igaz, hogy az elmúlt két évben átlagosan huszonhárom százalékos reálbér-növekedés valósult meg, ebből a versenyszféra munkavállalóinak – főleg idén – szinte alig jutott valami. Wittich kifogásolta, hogy nem készült el az ígért bérfelzárkóztatási program, és visszautasította azokat a kormányzati nézeteket, hogy a magas bérkiáramlás okozza a versenyképesség romlását. A foglalkoztatottságban bekövetkezett mindössze egyszázalékos javulás, a munkanélküliségi ráta emelkedése és a sorozatos gyárbezárások miatt az érdekvédő átfogó foglalkoztatási és a szakképzési stratégia megalkotását hiányolta. Wittich egyenlőtlennek nevezte az elmúlt két év érdekegyeztetését, szavai szerint az OÉT-ba, tavaly nyáron tapasztaltak nem ismétlődhetnek meg.