Kiskapu az üvegzsebtörvényben

Miközben az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságáról szónokoltak a kormánypártok az üvegzsebtörvény megszavazásakor, elfelejtették hozzátenni, hogy az önkormányzati vagyonra szabad a vásár. Csupán a települések költségvetési szerveinek tiltották meg, hogy vagyonukat olyan társaságba apportálják, ahol kisebbségi tulajdonos az önkormányzat.

Mint arról hétfőn részletesen beszámoltunk, a budapesti XI. kerületi önkormányzat egy kft.-be apportálta Kopaszi-gáti ingatlanvagyonát, majd a cégben tőkeemeléses privatizációval 50 százalékos tulajdonszerzést engedett az Eravis Rt.-nek. Néhány hét múlva az Arago Rt. is tőkét emelt a cégben, aminek következtében az önkormányzat tulajdonrésze 43 százalékra apadt. Az üvegzsebtörvény önkormányzati vagyonvédő rendelkezései ellenére mindkét tőkeemelés törvényes volt.
A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról rendelkezik a 2003. évi XXIV. törvény – az üvegzsebtörvény – 10. paragrafusa az állami és önkormányzati szervek gazdálkodó szervezetekben való részvételének szabályozásával. A jogszabály 2003. június 9-én lépett hatályba, rendelkezéseit beépítették az államháztartásról szóló törvénybe is, amelynek 95. paragrafusa kimondja: „A költségvetési szerv csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben – kivéve, ha a törvény más feltételeket nem szab meg – legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Többségi befolyása van annak, aki tagsági (részvényesi) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik.”
A törvény rendelkezésére több jogász olvasónk is felhívta a figyelmünket, valamennyien arra a következtetésre jutottak, hogy a XI. kerület jogszabályt sérthetett, amikor ez év januárjában a saját ingatlanvagyona értékénél nagyobb tőkeemelésre adott lehetőséget az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Öböl Kft.-ben két magántársaságnak. Mint arról beszámoltunk, mindkét kiváltságos cég az MSZP-hez közel álló nagytőkés, Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozik. Olvasóink felvetése jogosnak tűnt, hiszen nem férhetett kétség a törvényalkotó szándékához, amellyel az önkormányzati vagyon értéken aluli kiárusítását, magáncégnek való átjátszását akarta megakadályozni, illetve amellyel az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást akarta nyíltabbá, vagyis korrupciómentessé tenni.
Csakhogy az üvegzsebtörvény az önkormányzatok tekintetében csak költségvetési szervek vagyonát védi, márpedig az önkormányzati vagyon jelentős része települések, illetve a fővárosi kerületek közvetlen tulajdonában van, ha még nem apportálták volna őket önkormányzati tulajdonú kft.-kbe, illetve részvénytársaságokba. Az önkormányzati vagyonok társaságba vitelét még meg is gyorsította tavaly a Medgyessy-kormány, hiszen 2003 december végéig volt adómentes az önkormányzati ingatlan társaságba apportálása.
Érthetetlen, hogy az önkormányzati vagyon védelmét 14 év alatt nem sikerült törvény által biztosítani, hiszen míg az ÁPV Rt. által kezelt nemzeti vagyoni körbe tartozó cégek esetén kötelező pályázatot hirdetni a tőkeemeléses privatizációs befektetésre – ilyen magánosításra volt példa a Hungexpo végül eredménytelenül záruló tendere a tőkebefektetésre, amelyről lapunk korábban részletesen beszámolt –, addig az önkormányzati vagyonra, úgy látszik, szabad és törvényes a suba alatti alku, vagyis tőkeemeléses magánosítás esetén opálos az üvegzseb. Az önkormányzat egy fillér bevétel nélkül veszítheti el ingatlanvagyona felett a rendelkezési jogát a lágymányosi recept szerint.
Mint arról beszámoltunk, alig száradt meg a XI. kerületi önkormányzat Öböl Kft.-be vitt ingatlanjainak apportlistáján Molnár Gyula szocialista polgármester aláírásán a tinta, már a kertek alatt ólálkodott az Arago-csoport. És mindenféle pályázat vagy verseny nélkül éppen annyival emelhetett tőkét az Öböl Kft.-ben, mint amennyi abban az önkormányzati vagyonérték volt. Az Eravis Rt. tőkeemelésével a XI. kerület már ekkor elveszítette többségi irányítást biztosító befolyását cége fölött. Ezután Molnár Gyula – lapunk mind ez ideig nem cáfolt információi szerint – a képviselő-testület megkerülésével a cég április 20-i taggyűlésén – a nyitva hagyott jogi kiskapun magabiztosan átsétálva – már ahhoz is hozzájárulhatott, hogy az Arago Rt. 500 millió forintos tőkeemeléséért cserébe 14 százalékos üzletrészhez jusson a kft.-ben, ezáltal az önkormányzat tulajdoni hányada – az önkormányzati vagyont védő törvények hiányának köszönhetően – 43 százalékra csökkent. Információink szerint a Fővárosi Bíróság mindkét tőkeemelést be is jegyezte.
Lapunk megpróbálta a XI. kerületi önkormányzat jegyzőjének, Könnyűné Mondok Editnek a szakvéleményét kikérni az ügyben, és ismét megkíséreltük a polgármestert is szóra bírni az „elapportált” önkormányzati vagyonról, ám csupán Domonkos Csaba sajtófőnökig jutottunk el, aki – szokatlan módon – az önkormányzat által megbízott Sarkadi és Tsa. magánügyvédi irodához irányított minket. Az önkormányzat sajtófőnöke megismételte korábbi ígéretét, miszerint betekinthetünk az Öböl Kft.-vel kapcsolatos önkormányzati dokumentumokba, ám ezek összeállítása – mint Domonkos Csaba elmondta – jelenleg is folyik. Balogh Ákos ügyvéd, az önkormányzat által megbízott ügyvédi iroda munkatársa lapunkat részletesen felvilágosította arról, hogy az önkormányzat nem költségvetési szerv, ilyennek a település oktatási vagy egészségügyi intézménye minősül. Vagyis a XI. kerületi önkormányzat Öböl kft.-beli vagyonára nem vonatkozik az üvegzsebtörvény megszorító intézkedése, arra az önkormányzati törvény rendelkezése az irányadó, amely szerint a képviselő-testületnek jogában állt az ismert módon gazdálkodni a vagyonával.
A törvényalkotó vélt szándéka és az írott jogszabály közötti ellentmondás a fővárosi cégbíróság elnöki bíráját is megtéveszthette, hiszen érdeklődésünkre Vágó Imre bíró úr is úgy értelmezte az üvegzsebtörvény hivatkozott szakaszát, amely előírja a település irányítási jogát egy önkormányzati vagyont tulajdonló cégben, hogy a kerületi önkormányzat nem kerülhetett törvényesen kisebbségi tulajdonosi pozícióba az Öböl Kft.-ben.