Kína, Franciaország, Németország, Oroszország és más BT-tagok elvárásainak is eleget kíván tenni az ENSZ-határozattervezet újonnan köröztetett változata. A múlt hétfőn beterjesztett eredeti tervezetben még meghatározatlan időre szólt az Egyesült Államok által vezetett többnemzetiségű erő megbízatása, az új viszont azt már belátható időkeretbe foglalja. Az új szöveg szerint a megbízatás a „politikai átmenet folyamatának lezárásáig” szól, azaz a demokratikusan megválasztott kormány hivatalba lépéséig, amely ENSZ-diplomaták becslése szerint a jövő év végén vagy 2006 legelején várható. A módosított tervezet szerint korábban is kérheti a többnemzetiségű erő kivonását az iraki kormány, de nem a kedden kinevezett, amelyre június 30-án átruházzák a „teljes szuverenitást”, hanem a következő átmeneti kormány, amely a 2005. januári választások után alakul meg. A csapatok kivonására vonatkozó kérést a Biztonsági Tanácsnak kell jóváhagynia, amelyben az Egyesült Államoknak vétójoga van. Richard Boucher külügyminisztériumi szóvivő továbbá közölte, hogy az új szöveg „figyelembe veszi az irakiakkal, a BT tagjaival, a koalíciós partnerekkel, az arab államokkal és más térségbeli országokkal folytatott konzultációkat”. Jacques Chirac „jó tárgyalási alapnak” nevezte a határozattervezetet, amelyen azonban – véleménye szerint – lehet még javítani. A francia elnök kiemelte, hogy a tervezetnek jóvá kell hagynia és meg kell erősítenie az iraki kormány „teljes szuverenitását”. Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes ezzel egy időben a NATO-tagországok nagykövetei előtt Brüsszelben azt mondta, az Egyesült Államok továbbra is szeretné, ha a
NATO idővel szerepet játszana Irakban, de egyelőre „nem ez a legfontosabb kérdés”.
Míg azonban a világszervezetben tovább folyik a vita, a Muktada asz-Szadr radikális síita vallási vezetőhöz hű milicisták Kúfában ismét amerikai katonákkal csaptak össze. A harcok során hat iraki halt meg, míg a szintén sorozatos erőszaktól sújtott Fallúdzsában egy polgári személy vesztette életét.
A varsói külügyminisztérium nem sokkal korábban megerősítette, hogy ismeretlen tettesek egy bagdadi irodából elraboltak két lengyel állampolgárt, de egyiküknek sikerült kiszabadulnia. A túszejtő akciók elterjedését jelzi, hogy egyiptomi és török foglyai kivégzésével fenyegetőzött az arab műholdas televíziókban tegnap bemutatott videofelvételen egy iraki csoport, amennyiben Kairó és Ankara nem ítéli el az Egyesült Államok iraki jelenlétét.
A New York Times mindeközben egy, a Fehér Ház számára ugyancsak kellemetlen ügyről adott hírt. A lap információ szerint ugyanis Ahmed Csalabi, Washington korábbi iraki szövetségese elárulta Teheránnak, hogy az Egyesült Államok megfejtette az iráni hírszerzés titkos kódjait.
A nehézségek ismeretében külön jelentőséget kaphat, hogy az amerikai hadsereg mindeközben több ezer, iraki és afganisztáni szolgálatra kijelölt katonától tagadta meg az állományból való kilépést, noha a katonák önként vállalt szolgálati ideje lejárt.
Az ENSZ-határozatok. 1990 óta közel ezer ENSZ-határozat született, amelyek közül mintegy másfél száz érintette a közel-keleti térséget. Ezek közül a 678-as tette lehetővé Kuvait felszabadítását, a 687-es pedig az öbölháborút követő tűzszüneti feltételeket tartalmazta.
2002 NOVEMBERÉBEN az 1441-es számú ENSZ BT-határozat „komoly következményekkel fenyegette meg Szaddám Huszein rezsimjét, amennyiben nem működnek megfelelően együtt a világszervezet fegyverzetellenőreivel. Washington az ENSZ-határozatot megfelelő alapnak tekintette az Irak elleni támadás megindításához.
2003 NYARÁN megszületett az 1483-as ENSZ-határozat, amely lehetővé tette külföldi csapatok, így a magyar misszió iraki szerepvállalását. Nem sokkal később döntés született, amely biztosította az irakiak szuverenitását az ország ásványkincsei felett.
2003 SZEPTEMBERÉBEN az ENSZ határozatban ítélte el a világszervezet bagdadi központját ért támadást, amelynek során 22-en, köztük Sergio Viera de Mello misszióvezető veszítette életét. A támadás után az ENSZ kivonta Irakban dolgozó civil munkatársait.
2003 OKTÓBERÉBEN az ENSZ BT egyhangúan megszavazta az Egyesült Államok Irakra vonatkozó új, 1511-es számú javaslatát, amelynek alapján a határozat soknemzetiségű ENSZ-erőt hozott létre, amerikai vezetéssel. A döntés értelmében az amerikaiak által kinevezett iraki kormányzó tanácsnak tavaly december 15-ig kellett kidolgoznia az iraki alkotmány megszövegezésének, majd a választások megtartásának „menetrendjét”.
