Kivonulás 2005 végén?

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kedd este az ENSZ Biztonsági Tanácsában módosított határozattervezettel állt elő, amelyben legkorábban a jövő év végére irányozzák elő katonáik kivonását Irakból. A tervezet újdonsága éppen abban rejlik, hogy a megszálló erők megbízatását már belátható időkeretbe foglalja.

Kína, Franciaország, Németország, Oroszország és más BT-tagok elvárásainak is eleget kíván tenni az ENSZ-határozattervezet újonnan köröztetett változata. A múlt hétfőn beterjesztett eredeti tervezetben még meghatározatlan időre szólt az Egyesült Államok által vezetett többnemzetiségű erő megbízatása, az új viszont azt már belátható időkeretbe foglalja. Az új szöveg szerint a megbízatás a „politikai átmenet folyamatának lezárásáig” szól, azaz a demokratikusan megválasztott kormány hivatalba lépéséig, amely ENSZ-diplomaták becslése szerint a jövő év végén vagy 2006 legelején várható. A módosított tervezet szerint korábban is kérheti a többnemzetiségű erő kivonását az iraki kormány, de nem a kedden kinevezett, amelyre június 30-án átruházzák a „teljes szuverenitást”, hanem a következő átmeneti kormány, amely a 2005. januári választások után alakul meg. A csapatok kivonására vonatkozó kérést a Biztonsági Tanácsnak kell jóváhagynia, amelyben az Egyesült Államoknak vétójoga van. Richard Boucher külügyminisztériumi szóvivő továbbá közölte, hogy az új szöveg „figyelembe veszi az irakiakkal, a BT tagjaival, a koalíciós partnerekkel, az arab államokkal és más térségbeli országokkal folytatott konzultációkat”. Jacques Chirac „jó tárgyalási alapnak” nevezte a határozattervezetet, amelyen azonban – véleménye szerint – lehet még javítani. A francia elnök kiemelte, hogy a tervezetnek jóvá kell hagynia és meg kell erősítenie az iraki kormány „teljes szuverenitását”. Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes ezzel egy időben a NATO-tagországok nagykövetei előtt Brüsszelben azt mondta, az Egyesült Államok továbbra is szeretné, ha a
NATO idővel szerepet játszana Irakban, de egyelőre „nem ez a legfontosabb kérdés”.
Míg azonban a világszervezetben tovább folyik a vita, a Muktada asz-Szadr radikális síita vallási vezetőhöz hű milicisták Kúfában ismét amerikai katonákkal csaptak össze. A harcok során hat iraki halt meg, míg a szintén sorozatos erőszaktól sújtott Fallúdzsában egy polgári személy vesztette életét.
A varsói külügyminisztérium nem sokkal korábban megerősítette, hogy ismeretlen tettesek egy bagdadi irodából elraboltak két lengyel állampolgárt, de egyiküknek sikerült kiszabadulnia. A túszejtő akciók elterjedését jelzi, hogy egyiptomi és török foglyai kivégzésével fenyegetőzött az arab műholdas televíziókban tegnap bemutatott videofelvételen egy iraki csoport, amennyiben Kairó és Ankara nem ítéli el az Egyesült Államok iraki jelenlétét.
A New York Times mindeközben egy, a Fehér Ház számára ugyancsak kellemetlen ügyről adott hírt. A lap információ szerint ugyanis Ahmed Csalabi, Washington korábbi iraki szövetségese elárulta Teheránnak, hogy az Egyesült Államok megfejtette az iráni hírszerzés titkos kódjait.
A nehézségek ismeretében külön jelentőséget kaphat, hogy az amerikai hadsereg mindeközben több ezer, iraki és afganisztáni szolgálatra kijelölt katonától tagadta meg az állományból való kilépést, noha a katonák önként vállalt szolgálati ideje lejárt.

---