A holnapi szavazást követően az Országos Választási Bizottság (OVB) egy, az arányosságon alapuló matematikai módszer alapján állapítja meg a választás eredményét, a 24 magyar európai parlamenti (EP) mandátum elosztását. A
d’Hondt mátrixnak elnevezett módszer lényege, hogy a listákra leadott szavazatok arányának megfelelően osztja el a mandátumokat az egyes induló pártok között.
Első lépésként az OVB megállapítja, melyek azok a pártok, amelyek nem érték el a mandátumelosztásban való részvételhez szükséges ötszázalékos küszöböt. A számításnál ezeket a listákat már nem veszik figyelembe, így az ezekre a pártokra leadott szavazatok elvesznek.
A számítás következő lépéseként egy táblázatot készítenek, melyben az ötszázalékos eredményt elért pártok neve alatt az első sorban a rájuk adott szavazatok összegét rögzítik. A 24 soros táblázat következő sorában az adott pártra leadott szavazatok felét, a következőben a harmadát, alatta a negyedét, ötödét, hatodát, majd így tovább egészen a huszonnegyedéig rögzítik. Az így kapott számok nagyságának sorrendje határozza meg, melyik pártlistáról kerülhet jelölt a 24 képviselő közé. Tehát a 24 legnagyobb számhoz tartozó párt között oszlanak meg a mandátumok. A mandátumokat a testület egyesével állapítja meg, kezdve a legnagyobb (szavazati) számtól a 24. legnagyobbig. Így az első mandátumhoz az a párt juthat majd, amelyik a legtöbb szavazatot szerezte. Amennyiben az utolsó mandátum elosztásánál szavazategyenlőség alakulna ki, úgy a szavazólap listáján előbb szereplő pártlista nyer mandátumot.
Minden ország saját maga dönt a választási törvény szabályozásában, milyen módszer szerint osztják ki a mandátumokat. A d’Hondt mátrixot például Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyol- és Franciaországban, illetve Luxemburgban használják.
origo.hu
Rendhagyó árverés – melltartók és bugyik milliós tételben a NAV kínálatában
