Kiderült, hogy igaz, amit régóta hangoztatnak azok a szakemberek, akik a privatizációt és az állami szabályozás leépítését ellenzik: az energetikai piacnyitás, Európa áramfüggése komoly ellátási kockázatokat rejt magában. Az Európai Parlament illetékes bizottsága elé nemrégiben került az a dokumentum, amely kimondja: a kontinens villamosenergia-hálózatának összekapcsolása az előttünk álló időszakban ingataggá, kockázatosan üzemeltethetővé teszi a rendszert.
Kevésbé ismert, de tavaly nemcsak az észak-amerikai áramszolgáltatás omlott össze egyik napról a másikra, hanem komoly, hazánkat is a kritikus helyzet közelébe sodró áramkimaradások jelentkeztek Európában is. Méghozzá a fogyasztási szokások megváltozásának következtében nem télen, amikor hagyományosan nagy az áramigény, hanem éppen a legmelegebb időszakban, nyáron és az ősz legelején. Jelentősebb zavarok keletkeztek Nagy-Britannia, Svédország, Olaszország, Spanyolország és Portugália területén.
A cseh szakemberek által készített és a Magyar Villamosipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. honlapjára is felkerült jelentés szerint az áramszüneteket részben az átviteli hálózat meghibásodása okozta, de az áramszünet okai között a dokumentum a szűkös kapacitást és az áramszolgáltatók közötti megnövekedett versenyt is említi. Utóbbi jelenség odavezetett, hogy az áram a szabadpiacon olcsóbb lett, a hatósági átvételi díjak az állam szerepének lebontásával párhuzamosan pedig estek. Ebből kifolyólag a szolgáltatók profitja lecsökkent, így a társaságok kényszerűen lemondtak a biztonságot garantáló karbantartásról és a szükséges fejlesztésekről.
A távirati iroda közlése szerint a jelentés rámutatott: különösen kritikus a helyzet a villamos átvitel területén, ahol a nagyfeszültségű kapacitás a következő évtizedben várhatóan csak 5 százalékkal nő, míg a villamos termelés növekedése 30 százalékos, az igény megugrása pedig 20 százalékos lesz. Európában a dereguláció alacsonyabb villamosenergia-árakhoz, kevesebb beruházáshoz és romló infrastruktúrához vezetett a növekvő igényekkel párhuzamosan, a privatizáció pedig a koordináció csökkenését eredményezte az igény és a tartalékok egyenletes elosztásában.
A problémák megoldására az egyes országok egyre inkább öszszekapcsolják hálózataikat nagy regionális hálózatokká. Ez lehetővé teszi, hogy uralják a csúcsigényeket anélkül, hogy többletkapacitásuk lenne, azonban sebezhetővé teszi őket, ha egy berendezés meghibásodik – áll a jelentésben.
Az előterjesztés furcsa módon a liberalizáció mihamarabbi kiterjesztésében látja a liberalizáció okozta problémák orvoslását. Szakemberek szerint a megoldás sikere kérdéses. A bizonytalanságot jól mutatja, hogy Nagy-Britannia, mely egyébként azon kevés nyugat-európai ország közé tartozik, amely áramfogyasztását képes saját forrásokból kielégíteni, nemrégiben bejelentette, hogy több, korábban privatizált szolgáltatóban is növelni fogja az állami befolyást.
A veszélyek a magyar szakemberek előtt is ismertek, nem valószínű azonban, hogy követni fogjuk a szigetországi példát. Amikor a probléma szóba kerül, a kormányzati megnyilatkozásokban feltűnően sok a feltételes mód. Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára például az energiafogyasztás megugrásáról rendezett múlt hét szerdai konferencián a jövő feladatait sorolva azt mondta, hogy hazánk továbbra is jelentős áramimporttal számol, ennek ellenére célszerű lenne egy alap- és több kis erőművet építeni. A hazai áramellátás biztonságáról korábban készített jelentések szerint középtávon legalább hatszáz megawattnyi új kapacitás bevonására van szükség úgy, hogy a paksi atomerőművet az élettartamának lejárta után is üzemben tartanák.
Egy esetleges magyarországi áramszünet lehetősége foglalkoztatja a magyar szakembereket is, de nem számolnak vele komolyan. A Mavir és a Magyar Villamos Művek vezetői is óvatosak, megnyilatkozásaikban azt hangsúlyozzák, hogy megfelelő módon kézben tartják a rendszert, magyarán nem félni kell, hanem aggódni. A lehetőségek közül az importot és az új erőművek építését hangoztatják a leggyakrabban, elvetve viszont a fogyasztáscsökkentés lehetőségét, amit pedig az Európai Bizottság direktívában írt elő.
A jelenleginél nagyobb támogatást kell kapniuk a megújuló energiaforrásoknak az unió környezetvédelmi ügynökségének álláspontja szerint, hogy az uniós országok 2010-re kitűzött céljaikat el tudják érni – jelentette a Platts energiainformációs ügynökségre hivatkozva az energiainfo.hu internetes szakportál.
A független szakmai szervezet emlékeztet arra, hogy a fosszilis energiahordozók részesedése lépésről lépésre, a közösség energiaigényének növekedésével együtt érte el jelenlegi 80 százalékos arányát, ami jelentős mértékben nehezíti az EU környezetvédelmi céljainak elérését. Az ügynökség szerint a megújuló energiaforrások részesedése a jövőben nem fog látványosan növekedni. A bizottság nemrég maga is arra a következtetésre jutott, hogy a közösség a megújítható energiaforrások felhasználásával kapcsolatos, 2010-re kitűzött céljait valószínűleg nem fogja teljesíteni. A megcélzott 12 százalékos részesedéssel szemben a legjobb esetben is legfeljebb csak 10 százalékot tudnak elérni az alternatív források.
Az alternatív energiahordozók felhasználása tekintetében Európában élen járó Ausztria az évtized végére 78 százalékosra kívánja növelni a tiszta energiaforrások részarányát.
origo.hu
Több embert dolgoztatott és tartott fogva egy testvérpár nógrádban
