Nem talált hitelt érdemlő bizonyítékot az al-Kaida és Irak együttműködésére az Egyesült Államok elleni támadásokban a 2001. szeptember 11-i merényleteket kivizsgáló amerikai független bizottság – áll a testület által szerdán nyilvánosságra hozott jelentésben. Bár 1994-ben Szudánban találkozott Oszama bin Laden és az iraki titkosszolgálat egyik vezetője, végül Irak mégsem reagált a kiképzőtáborok létesítésre vonatkozó al-kaidás kérésre. A dokumentum szerint 2001. szeptember 11-én eredetileg tíz géppel akart támadni a szervezet, az akció megvalósítása pedig mintegy félmillió dollárjába került a szaúdi milliárdosnak.
Irakban nem javul a biztonsági helyzet, és ezt a lakosság mellett az olajipar is megsínyli. Tegnap megölték a kirkuki olajmezők kiaknázását végző olajipari vállalat egyik vezetőjét. Gázi Talabani, az állami tulajdonban levő North Oil Company cég kurd nemzetiségű tanácsadója egyúttal az észak-iraki olajipari infrastruktúra biztonságáért is felelős volt. Közben robbanás következtében kigyulladt az észak-iraki olajmezőket összekötő vezeték kedden Kirkuktól ötven kilométernyire. Előzőleg teljesen megbénult Irak olajexportja az Arab-öböl két kőolajterminálján, miután szabotőrök két helyen is felrobbantották az ország déli részén futó olajvezetéket.
*
Gazdasági rovatunk értékelése szerint nem bizonyult tartósnak az olaj áresése: a sorozatos iraki merényletek után ismét megbolydult a piac, és a hét eleji olcsóbbá válás után a tegnapi kereskedésen már emelkedtek a jegyzésárak. Irak napi csaknem kétmillió hordós exportja teljesen leállt, mivel – egyelőre ismeretlen – merénylők hétfőn és kedden több helyen is kulcsfontosságú vezetékeket robbantottak föl, tegnap reggel pedig meggyilkolták a kirkuki kitermelését irányító cég egyik vezetőjét. A hírre az amerikai könnyűolaj jegyzése azonnal mintegy 30 centtel megugrott.
Szakértők szerint egyelőre megjósolhatatlan, milyen hosszú távú következményekkel járnak a mostani merényletek, ám ha a terrorakciók miatt az ideiglenes iraki kormánynak nem sikerül rendben átvennie június 30-án a hatalmat, az mindenképpen felfelé hajtja a jegyzésárakat. Hasonló hatással járhat Oroszország tegnapi bejelentése is, amely szerint képtelen tovább növelni kitermelését, mivel kútjai már teljes kapacitással dolgoznak.
Közben Bagdadban tárgyal az Irakot megszálló koalíció vezetőivel és iraki illetékesekkel Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszter-helyettes, akit nem hivatalosan a háború atyjaként tartanak számon neokonzervatív körökben.
Az amerikaiak egyik legádázabb ellensége közben hazatérésre szólította fel nem nedzsefi illetőségű milicistáit. Muktada asz-Szadr iraki síita radikális vallási vezető a Mahdi Hadsereg „áldozatokat hozó”, de nem tartománybeli tagjait arra kérte, hogy térjenek vissza eredeti lakóhelyükre, s „ott teljesítsék kötelességüket”. A fiatal radikális síita prédikátor egy május 27-én nyilvánosságra hozott levélben, amely a megszálló amerikai haderőkkel kötött tűzszünethez vezetett, kötelezettséget vállalt arra, hogy hazaküldi a nem Nedzsef tartományból származó harcosait.
Negatív képet fest a megszállásról egy iraki felmérés. Eszerint nagyobb biztonságban érezné magát a helyiek több mint fele, ha az amerikai megszálló csapatok egyszerűen kivonulnának. Ugyanennyien vélik, hogy minden amerikai úgy viselkedik, mint a bagdadi Abu Graib börtön kínzással vádolt őrei. A nyilvánosságra került számok ugyanakkor azt mutatják, hogy a megkérdezettek 63 százaléka szerint javulhat a helyzet, ha az új átmeneti kormány hivatalba lép. 81 százalékuk rokonszenvez Muktada asz-Szadrral, de mindössze 2 százalékuk látná szívesen a hitszónokot az elnöki székben. A megdöntött iraki elnök hatalomba való visszakerülését 3 százalék támogatná. Szaddám Huszeinnel kapcsolatos hír, hogy brit hivatalos szervek jelezték: ellenzik esetleges halálra ítélését.
Tevékeny hozzájárulását ígérte az iraki demokrácia és szuverenitás megerősítéséhez és támogatást ígért az iraki átmeneti kormánynak az Iszlám Konferencia Szervezete szerdán elfogadott zárónyilatkozatában. Az isztambuli nyilatkozatnak nevezett dokumentumban az 57 országot tömörítő szervezet közölte: támogatja az iraki megszállás befejezését célzó erőfeszítéseket.
Szlovák katonatemetés. A túrócszentmártoni kaszárnyában katonai tiszteletadással vettek búcsút szerdán az iraki aknatámadás áldozatául esett három szlovák katonától és negyedik társuktól, aki június 8-án Cipruson az UNFICYP békefenntartó misszió tagjaként, baleset következtében vesztette életét. Az előző napon, kedden hivatalba lépett új köztársasági elnök, Ivan Gasparovic azt mondta: a történtek után a szlovák parlament hivatott eldönteni, hogy a katonák tragikus halála vezethet-e az iraki szlovák alakulat hazarendeléséhez. (MTI)
