Özönlenek a bankok

Bár hazánk csak néhány hete lépett be az Európai Unióba, máris bő félszáz bank, biztosító és befektetési szolgáltató kért engedélyt saját hazája felügyeletétől magyarországi tevékenységének megkezdésére. Kiugróan sok köztük a brit pénzügyi szolgáltató, de úgy tudjuk, akad cseh brókercég, ír biztosító és dán bank is az érdeklődők között.

Legalább ötven uniós székhelyű bank, biztosító és értékpapíros cég jelezte eddig otthoni hatóságánál: Magyarországon is működni kíván, mégpedig határon átnyúló szolgáltatással. Akad köztük olyan, amelyik ezt már az ország május 1-jei belépése után egy-két nappal jelezte a magyar pénzügyi hatóságoknál is – értesült lapunk hazai pénzügyi körökből. A hatalmas szám csak első látásra meglepő: a szomszédos Ausztria európai uniós csatlakozását követő egy évben több száz pénzügyi szolgáltató kezdte meg hasonló módon működését nyugati szomszédunknál. Itthoni szakértők így arra számítanak: az eddigi legalább háromszorosára nő az „itthoni” kereskedelmi bankok és biztosítótársaságok száma (előbbiekből jelenleg 32, utóbbiakból 31 található az országban).
2005 végére így akár két-háromszáz új pénz- és tőkepiaci szolgáltató is megjelenhet nálunk, ami alaposan felpezsdítheti a versenyt – vélik szakértők. Némi üröm az örömben, hogy az újonnan érkezők jelentős hányada valószínűleg nem fog lakossági szolgáltatást kínálni, s nem épít ki fiókhálózatot sem. A határon átnyúló szolgáltatást – ellentétben a hazai leánycég megalapításával – nem kell engedélyeztetni az itthoni pénzügyi felügyelettel (PSZÁF), csak az anyaország szerinti hatósággal. A PSZÁF szerepe mindössze annyi, hogy regisztrálja az új „jövevényt”. Utóbbi magyarországi tevékenységét is alapvetően a székhely szerinti felügyelet ellenőrzi – derül ki a magyar hatóság honlapjának egyik összefoglalójából. A PSZÁF ennek ellenére közvetlenül is megtilthatja e piaci szereplők tevékenységének folytatását, ha megsértik a magyar előírásokat, vagy működésükben hiányosságok tapasztalhatók.
A most a magyar piacon „kopogtatók” között feltűnően sok a nagy-britanniai székhelyű társaság – tudtuk meg. Ez azért nagy szó, mert a világ egyik legnagyobb pénzügyi központjának számító Londonból mostanáig minimális volt az érdeklődés az ország iránt. Szintén fehér foltnak számított Skandinávia, márpedig a most érkezők között dán és svéd biztosítók, bankok is akadnak. Lapunknak úgy fogalmaztak: a számos közepes és nagy magyarországi jelentkező hitelintézet mellett néhány világszerte ismert, hatalmas pénzügyi „cápa” is felbukkant. Érdekesség, hogy a biztosítók általában vagyonbiztosításokat kívánnak kötni, noha a Magyar Biztosítók Szövetsége korábban több nyilatkozatában is úgy vélekedett: elsősorban az életbiztosítási ág lesz a favorit a külföldiek körében.

Mihail Kaszjanov volt orosz miniszterelnök a hét végén jelezte, hogy olyan nemzetközi bank létrehozását tervezi, amely az Európába irányuló olaj- és gázszállítások infrastruktúrájának bővítését finanszírozná. Ehhez azért kellene minél több és olcsóbb kölcsöntőke, mert az orosz állam ragaszkodik a csővezetékek birtoklásához, kizárva a komoly magánbefektetéseket. Szerinte 30-40 milliárd eurós csőépítés finanszírozásához öt-hat milliárdos alaptőkéjű bank kellene, amelyet Oroszország az EU-val közösen alapíthatna, bevonva több szovjet utódállamot – jelentette az MTI.

---