Az iraki helyzetről szólva a francia miniszter asszony határozottan kijelentette, hogy francia katonák semmilyen körülmények között nem lépnek iraki földre. Michele Alliot-Marie azt viszont elképzelhetőnek nevezte, hogy Franciaországban vagy esetleg Jordániában a jövőben francia katonák hozzájárulnak iraki fegyveres erők kiképzéséhez. Sürgette az ENSZ mielőbbi szerepvállalását az iraki rendezésben, de mint hangsúlyozta, Franciaország ebben az esetben sem vállalna semmilyen katonai szerepet. A jelenlegi helyzetet pszichológiailag is nyugtalanítónak értékelte, amely még a korábbinál is veszélyesebb. Egyrészt a szövetségesek elleni támadások tovább folytatódnak, mégpedig a volt iraki hadsereg elbocsátott katonái, a síita lázadók és a külföldről beszivárgott terroristák részéről. A külföldi szövetséges haderőket az iraki tömegek elnyomónak tekintik, ezért az egyik legsürgetőbb feladat az, hogy a hatalomátadás után az ENSZ vegye át a békefenntartói szerepet, és teremtsék meg az új iraki hadsereget.
A balkáni problémakört érintve – amelyről Medgyessy Péter miniszterelnök a tárgyaláskor kijelentette, hogy Magyarország kiemelt figyelmet fordít a térségre –, Michele Alliot-Marie kifejtette, hogy míg Boszniában nyugodt a helyzet, addig Koszovóban a nemzetközi közösségnek meg kell találnia a jogi, adminisztrációs, politikai rendezés feltételeit. Mindkét helyen azonban nyugtalanítónak nevezte a maffiaszerű csempészés elharapózását.
A hivatásos hadsereg kérdését érintve Michele Alliot-Marie nem rejtette véka alá ennek költségeit sem. A váltás, amely Franciaországban már két éve megtörtént, kedvező oldala, hogy a hadsereg gyorsabb reagálásra képes, ám ennek ára van, jelentősen többe kerül a sorozásos rendszernél. Igen nagy gondban van a hadsereg, ha hiányszakmákra, például számítástechnikusi helyre kell fiatalt találnia, ebben az esetben érthetően az üzleti élet nagyobb elszívó hatása érvényesül. Mindezen a toborzási feltételek javításával igyekeznek segíteni.
A francia költségvetésben az oktatás után a legnagyobb tétellel a hadsereg rendelkezik – mondta a miniszter asszony. Ez nagyrészt a francia atomütőerő felújításából ered, amelyre a hadi kiadások 15 százaléka megy el. A francia katonai doktrínában nincs jelentős változás, mint azt Chirac elnök három éve megerősítette. A francia európai parlamenti választásokról szólva, amelynek kampánya a napokban kezdődött el, a miniszter asszony, aki korábban a jobbközép RPR-t is vezette, kifejtette: nem várnak valami jó eredményt a voksolástól. Franciaországban ilyenkor főleg annak hallatszik a hangja, hogy ilyen vagy olyan gondja van az EU-val – jelentette ki a miniszter asszony. Az országban igen csekély érdeklődés kíséri a választást, amelynek oka Michele Alliot-Marie szerint az európai parlamenti választás módjában rejlik, ugyanis itt csak listákra és nem személyekre lehet szavazni.
Együttműködés. Az iraki megszállás kapcsán kétségtelenül a legmélyebb szintre süllyedtek a francia–amerikai kapcsolatok azóta, hogy Charles de Gaulle 1966-ban kivonult a NATO-ból, ám mindez nem jelenti azt, hogy megrendült volna a szövetségesi viszony. Gyakorlati szinten töretlen az együttműködés, amit mi sem illusztrál jobban, hogy a múlt héten egy Diego Garciáról felszálló amerikai B–1-es bombázó nyújtott közvetlen légi támogatást egy Afganisztánban harcoló francia különleges alakulatnak. A támadás sikeres volt, a tálib erők visszavonultak. (Z. G.)
