Elutasítjuk az EU-alkotmányt, mert az szinte korlátlan hatalmat biztosít az Európai Uniónak a tagországok rovására, a nagy országok akaratát igyekszik a kisebb államokra erőltetni, ami feszültségek forrása lehet az európai nemzetek között – jelentette ki az alig négy hónapja alakult, a svéd politikai életet alapjaiban megrázó EP-választás nagy győztese, a Júniusi Lista elnökhelyettese. Jesper Katz hozzátette, hogy épp ezért népszavazást követelnek az alkotmányról, mert a „svéd népnek is joga van dönteni olyan kérdésekben, amelyek szöges ellentétben állnak az ország alaptörvényeivel”. – A dánok, az írek, a hollandok és a csehek már megkapták ezt a jogot, akkor mi miért ne kaphatnánk meg? – vélekedett a politikus. Jesper Katz a párt kiemelt céljai között említette azt is, hogy Svédország az Egyesült Királysághoz és Dániához hasonlatosan „kapja meg azt a kivételes jogot, hogy ne kelljen bevezetnie később sem az eurót”.
Az elnökhelyettes lapunk kérdésére közölte, hogy pártja nem követeli az ország kilépését az EU-ból, ugyanakkor az Európai Unió teljes reformját szeretnék elérni. Jesper Katz úgy fogalmazott, hogy amikor az ország igent mondott az unióra, csak az „igen” és a „nem” között választhatott, a „hogyan” kérdése szóba sem került. „Ha megkérdezi tőlem, hogy szeretem-e a lazacot, akkor nem tudok válaszolni, mert sütve szeretem, párolva, főzve pedig nem. Ilyen egyszerű” – vélekedett.
A svéd politikus szerint a Júniusi Lista – amellett, hogy egyfajta politikai szövetség – a hagyományos értelemben nem politizál, azaz hagyományos belpolitikai kérdésekben egyáltalán nem foglal állást. Mint mondta, tevékenységük csakis az unió és Svédország viszonyára korlátozódik. Jesper Katz közölte azt is, hogy a Júniusi Lista tagjai, vezetői és szimpatizánsai rendkívül széles politikai sávból érkeztek, „vannak köztük bal- és jobboldali nézeteket vallók, centristák, sőt liberálisok is, de mind olyanok, akik világosan látják, az ország érdeke azt kívánja, hogy határt szabjunk az EU korlátlan hatalmának”. Hozzátette, csak azzal foglalkoznak, ami összeköt, azzal nem, ami elválaszt.
Arra a kérdésre, hogy milyen viszonyt kívánnak kialakítani a többi euroszkeptikus nézeteket valló képviselővel az EP-ben, Jesper Katz annyit mondott, hogy az tőlük függ. „Ha tartják magukat a korábban hangoztatott álláspontjukhoz, akkor szívesen együttműködünk velük. Ám csak azért, hogy a mi oldalvizünkön behajózzanak az Európai Parlamentbe, és ott visszaigazodjanak például a szocialista frakcióba – ez esetben semmi közünk hozzájuk” – szögezte le.
Az EP eddigi egyetlen euroszkeptikus frakciójáról szólva Jesper Katz annak a véleményének adott hangot, hogy a Demokráciák és a Sokszínűség Európájának képviselőcsoportja nagyon erős európai politikai erő, amelyben egyaránt megtalálhatók az unió teljes elutasítóinak és az uniót megreformálni szándékozóknak a képviselői is. A kérdésre, miszerint miként tudnak majd például a nacionalista pártok szót érteni egymással, hiszen elvileg nemcsak az EU ellen nacionalisták, hanem egymás ellen is, az elnökhelyettes kiemelte, hogy a politikában csak a szélsőségesek hangoztatnak ellenséges nézeteket, ilyenekből pedig szerencsére kevés került az EP-be. „Azok, akik nemzetük, hazájuk sorsát féltik az EU gőzhengerétől, miért ne tudnának egyetérteni? Nagyon is hasonlóak a céljaik. Biztos vagyok benne, hogy kiválóan együtt fogunk működni velük” – vélte.
Jesper Katz szerint az EU-ban ki kell szűrni azokat a tényezőket, amelyek a nézet- és érdekellentéteket szítják. Mint kifejtette, csak olyan kompromisszumok fogadhatók el, amelyek nem a kényszer szülöttjei. „Türelemre és megértésre van szükség. A nagy és erős államoknak fel kell végre fogniuk, hogy egy konvoj sebességét mindig a leglassúbb járműhöz kell igazítani. Európa nem szakadhat újra ketté. Nem erről volt szó, ez ellenkezik az unió alapeszméjével. Egy új fogalomnak kell meghonosodnia az EU-n belül, és ez az európai szolidaritás” – mondotta a Júniusi Lista helyettes vezetője.
Emberek vitték a Stonehenge köveit: új kutatás cáfolja a gleccserelméletet
