Szerbia sorsáról is döntenek

Megszabadul-e végre Szerbia múltjától? Erre a kérdésre is választ ad a vasárnapi elnökválasztás. Tizenöt jelölt verseng, ám a közvélemény-kutatók csak négyet tartanak esélyesnek. Az eredménytől nagyban függ az ország és az államszövetség sorsa. A tét ugyanis az, hogy megakadályozható-e a Szerbiát újabb válsággal, elszigeteltséggel fenyegető radikálisok győzelme.
Megjósolható, hogy az első menetben a 6,5 milliós választótestület szavazó része nem választja meg az elnököt. Ehhez ugyanis a jelöltnek abszolút többséget kellene szereznie. A második menetbe várhatóan négyen kerülhetnek be: a radikális Tomiszlav Nikolics, a demokrata Borisz Tadics, a kormánykoalíció támogatottja, Dragan Marsicsanin és a független Bogoljub Karics. Pontosabban: csak Nikolics ellenfele kerestetik. Őt ugyanis biztos befutónak tartják, ellenfelének Tadicsot valószínűsítik.
*
Ez lesz a negyedik elnökválasztás a Milosevics-rezsim 2000-ben történt megdöntése óta, de elnököt nem sikerült választani, mert nem volt meg a választások érvényességéhez előírt ötvenszázalékosnál nagyobb részvétel. (A mostani elnökválasztásokat azonban nem kíséri a korábbiak bizonytalansága, megszüntették a cenzust.) A legutóbbi választott államfő Milosevics szófogadó munkatársa, Milan Milutinovics volt, aki most gazdájával együtt Sceveningenben van, ahol a legnépszerűbb szerb párt vezetője, Vojiszlav Seselj is. A vajdasági magyarság Borisz Tadics mögött sorakozott fel, ám a demokrata párti jelölt megítélése koránt sem ilyen egységes. A Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség – amely stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Demokrata Párttal – arra szólította fel a magyarokat, hogy szavazzanak Tadicsra. Az Ágoston András-féle Vajdasági Magyar Demokrata Párt ugyancsak őt tartja legelfogadhatóbbnak, de szemére veti, hogy semmit sem ígért a magyaroknak, pedig elvárták volna a perszonális autonómia hangsúlyos támogatását.
Közben Kasza József nyílt levélben közölte: a VMSZ támogatja a Kárpát-medencei magyar nemzeti tanács létrehozását. A testület létrehozása a VMSZ szerint előremozdíthatja egy új, egységes magyar nemzetstratégia kidolgozását, mivel az elmúlt évtizedben alkalmazott stratégia a világpolitikai változások miatt jelentős módosításokat igényel. A VMSZ jelentősnek tartja a május 29-i szegedi tanácskozás kezdeményezését, azt, hogy a határon túli magyarság egységes szervezet életre hívásával érvényesítse jogait – áll a nyílt levélben. A legnagyobb délvidéki magyar párt úgy látja, hogy a kezdeményezés csak akkor lehet teljes, ha abban minden jelentős határon túli magyar szervezet képviselteti magát. A VMSZ leszögezi: csak olyan szervezetben hajlandó részt venni, amely maga mögött tudhatja a határon túli magyarság többségének politikai akaratát, és markánsan tükrözi annak elvárásait.
A VMSZ támogatja a kezdeményezők autonómiaelképzeléseit, de úgy véli, hogy egy olyan jelentős szervezet, amely hárommillió ember sorsát hivatott felvállalni, nem korlátozhatja tevékenységét csupán az autonómiatörekvések kérdéskörére. Hatékony diplomáciát kell kialakítania, s ezáltal felhívnia a közvélemény figyelmét a magyar nemzeti közösségeket ért és érő hátrányos megkülönböztetésre.