Tengerentúli visszhang

Amikor egy, a világ arányaihoz képest kis országban nagy dolgok történnek, nem árt óvatosnak lenni az események valós súlyának megítélésével. Mi, magyarok különösen hajlamosak vagyunk magunkat a világ közepének tekinteni, s minden nálunk zajló eseményt a legfontosabbnak ítélni. A földgolyón legtöbbek által beszélt nyelven, angolul írott vezető sajtó abból a szempontból megbízható, hogy a nagyvilág híreit a maguk világpolitikai árfolyamának megfelelő terjedelemben és helyen tálalja. Nos, amint nekünk, magyaroknak vitathatatlanul 1956 utáni történelmünk legfontosabb eseménye volt az 1989–90-es rendszerváltás, ugyanezt tükrözte a mértékadó tengerentúli média is. A több mint három évtizeddel azelőtti, szovjet- és kommunizmusellenes felkelés óta első ízben kerültek igazi politikai hírek Magyarországról a vezető amerikai napilapok hasábjaira.
A szovjet blokkon belüli erózió témakörét sokáig a gorbacsovi peresztrojka újdonságai, illetve – az Egyesült Államokban élő sokmilliós lengyel kisebbség okán – a lengyelországi fejlemények uralták. A első magyarországi esemény, amely a The New York Times nemzetközi híroldalán háromhasábos címet kapott, az 1988. június 28-án a budapesti Hősök terén rendezett tüntetés volt, amelyen a romániai falurombolás ellen tiltakozott több tízezer ember. A vezető világlapon kívül a Financial Times és az Independent szintén tudósított a demonstrációról, a Newsweek és más hírmagazinok következő számaikban közöltek képes riportot a nem éppen megszokott kelet-európai rendezvényről. Ezután a szovjet csapatok kivonásának tervéről szóló hírek jelentek meg budapesti keltezéssel az amerikai kiadású világlapokban, szórványosan, inkább csak címszavakban. Az amerikaiak elsősorban a Szovjetunióban és az NDK-ban zajló erjedést követték figyelemmel, világpolitikai súlyuknál fogva érthetően.
Magyarországot illetően a valódi áttörés Nagy Imre 1989. június 16-i újratemetése kapcsán történt a tengerentúli médiában. A XX. században hazánk egyszer játszott világtörténelmi szerepet, 1956 októberében, ezért a forradalom ténye és a mártír miniszterelnök neve eleve nem volt ismeretlen. A budapesti Hősök terén megtartott gyászünnepségről a másnapi The New York Times képes tudósításban számolt be. (A lap európai kiadása még bővebb terjedelemben írt a Nagy Imrének és mártírtársainak megadott ünnepélyes végtisztességről.) Más fontos amerikai napilapok – mint például a Chicago Tribune és a Philadelphia Inquirer – szintén nagy teret szentelt a budapesti eseménynek. A tudósítók kivétel nélkül kitértek a Fidesz fiatal elnökének, Orbán Viktornak a ravatalnál elmondott beszédére, s annak szokatlanul markáns politikai hangnemére.
Legközelebb július 7-én szerepelt budapesti keltezésű hír a napilapokban: egyetlen mondat tudatta az amerikai olvasókkal, hogy előző napon, 77 éves korában tüdőgyulladásban meghalt Kádár János.