Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország és Horvátország 2002 végén, hosszas vita után döntöttek arról, hogy az Adria kőolajvezeték szállítási irányát megfordítják, és Százhalombattánál összekapcsolják a Barátság vezetékkel. Az építkezés révén az orosz olaj a Jukosz szamarai kútjaiból egyenest az Adria partjáig, onnan pedig tankhajókkal Amerikába – vagy a világ bármely kikötőjébe – juthatna. A tervek szerint a fejlesztés első fázisában évi ötmillió, pár éven belül pedig 15 millió tonna olaj szállítására lesz alkalmas a vezetékrendszer.
A horvát zöldek a kezdetektől ellenezték a beruházást, mondván, a hatalmas mennyiségű olaj ki- és berakodása Omisalij kikötőjében tönkreteheti az Adriai-tenger élővilágát, jelentősen visszavetve a halászatot és a turizmust. Érveik nyomán parlamenti vizsgálóbizottság alakult a kockázatok felmérésére; a kérdés komoly belpolitikai viharokat kavart, és a horvát kormány hiába írta alá végül a terv megvalósítását rögzítő szerződést, a döntésben valódi egyetértés nem alakult ki.
A szállításnak elvileg még az idén meg kell indulnia (korábban 2003 vége volt a céldátum), ám ha a horvát parlament elfogadja a kormányon lévő jobboldali párt indítványát, és az ország kiszáll a projektből, az komoly érvágást jelenthet a beruházóknak, a Barátság magyarországi szakaszát kezelő Mol például jelentős tranzitdíjtól esik el. A társaság korábban tonnánként és száz kilométerenként 64 centes szállítási tarifában állapodott meg, számítások szerint így az éves kiesés elérheti az ötvenmillió dollárt.
Egy esetleges horvát meghátrálás érzékenyen érinti a Jukosz olajtársaságot is. Kérdésünkre a vállalat magyarországi képviseleténél nem kívánták kommentálni a horvát híreket, ám azt kijelentették, hogy az Adria–Barátság projekt meghiúsulása nem jelentené azt, hogy exporttevékenységük veszélybe kerülne.
orosz-ukrán háború
Zelenszkij újabb fogolycserét jelentett be
