Nem a mostani inflációs adat az első jelzés arra, hogy a kedvező növekedési mutatók ellenére továbbra is sérülékeny a magyar gazdaság. – A magyar külkereskedelmi mérleg hiányára vonatkozó kedvezőtlen adatok megdöbbentették a pénzügyi piacokat – írja a Washington Times, hozzátéve, a most közzétett adatok után kevésbé valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank mérsékelni tudja az alapkamat mértékét. Az amerikai napilap emlékeztet: a jegybank legutóbbi ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatot, mert jobb adatokat vár a mérleghiányra vonatkozóan. A folyó fizetésimérleg-deficit az idén meghaladhatja a nemzeti össztermék nyolc százalékát, a hiány mértéke elemzők szerint sérülékennyé teheti a forintot – figyelmeztet a Washington Times.
Tovább folytatódott a fogyasztói árak emelkedése: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az utóbbi évek legmagasabb inflációját mérte májusban. A tegnap közzétett jelentés szerint a fogyasztói árak egy hónap alatt 0,9 százalékkal nőttek az előző hónaphoz és 7,6 százalékkal tavaly májushoz képest.
A most napvilágot látott inflációs adatok az eleve borúlátó elemzői várakozásoknál is lényegesen rosszabbak lettek.
*
Az idei év első öt hónapjában átlagosan hét százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint az előző év azonos időszakában – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. A hivatal adataiból kitűnik, hogy az árszínvonalat legnagyobb mértékben a lakásfenntartás költségei emelték meg: az elektromos energia 22, a vezetékes gáz 19, a távfűtés 13, a társasházi közös költség és a szemétszállítás pedig 15 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt, de a vízdíj is az átlagos inflációt meghaladóan, 11 százalékkal lett drágább. Egy év alatt a helyi tömegközlekedés árai 16, az oktatási szolgáltatásoké 14, a kábeltelevízióké 13 százalékkal emelkedtek meg.
Az élelmiszerekért átlagosan 7,1 százalékkal kell többet fizetni, ugyanakkor az alapélelmiszernek számító liszt 36, a tojás 21, míg a kenyér és péksütemények 18, illetve 20 százalékkal kerülnek többe. A KSH adatai szerint a dohányáruknál megjelentek a januári jövedékiadó-emelést tükröző magasabb árak, így a cigaretták 22 százalékkal drágábbak az egy évvel ezelőtti árakhoz képest. Kiugróan magas a gyógyszerek és gyógyáruk térítési díjainak emelkedése is: az árak éves viszonylatban átlagosan 19 százalékkal lettek magasabbak.
Hazai és külföldi elemzők egyaránt kedvezőtlennek értékelik a legfrissebb inflációs adatokat, és a pénzromlás ütemének további gyorsulását jósolják a következő hónapra.
Nyeste Orsolya, a Postabank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: egyértelműen az élelmiszerek vártnál nagyobb drágulása, valamint az üzemanyagárak emelkedése gyorsította az inflációt májusban. Az elemző szerint az élelmiszerárak alakulásában szerepet játszott az EU-csatlakozás is, a cukor árának emelkedése például ennek tudható be. Az éves infláció alakulása nagymértékben függ a forint árfolyamától és az olajáraktól – jelentette ki Nyeste Orsolya.
Több hónapra le fog állni az Magyar Nemzeti Bank nemrégiben elkezdett kamatcsökkentési pénzügyi politikája a vártnál jóval magasabb májusi infláció után – hangsúlyozták az MTI-nek londoni feltörekvő piaci elemzők a múlt havi drágulási adatok tegnapi ismertetése után.
Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke kifejtette: az uniós csatlakozással járó hatások már érződnek a 7,6 százalékos tizenkét havi, májusi inflációban. Evans szerint a kedvezőtlen inflációs adatoknál nagyobb aggodalmat okoz az, hogy az év eleji adóemelések jelentős, egyszerinek várt árnövelő hatásának le kellett volna már csengenie a várakozások szerint. A Bank of America szakértője úgy véli, a májusi adat ennek alapján nem jelenti az idei tetőzést, amely nagy valószínűséggel majd csak augusztusban következik be, 8,3 százalékos pénzromlási ütemmel.
origo.hu
Rendhagyó árverés – melltartók és bugyik milliós tételben a NAV kínálatában
