Koncesszióba az M7-est?

Az M7-es autópálya Budapest–Zamárdi közötti szakaszának koncesszióba adását javasolja egy kormány-előterjesztésben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) – értesült a Magyar Nemzet. A szaktárca elképzelései szerint 2005-ben minimálisra csökkentenék a díjmentes autópálya-szakaszokat, emellett jelentős összegeket különítenének el a koncessziós építésre és üzemeltetésre szerződtetett tanácsadó cégek kifizetésére.

Koncessziós formában üzemeltetnék a korábban teljesen felújított, illetve kibővített M7-es autópálya Budapest és Zamárdi közötti szakaszát, ha a kormány elfogadja a GKM javaslatát. A konceszsziós pályázat előkészítését és lebonyolítását jogi, pénzügyi, műszaki és forgalmi tanácsadókat tömörítő konzorcium közreműködésével kívánja elvégeztetni a minisztérium, alapmunkadíj, illetve sikerdíj ellenében. A kormány számára készített előterjesztésben a minisztérium azzal érvel, hogy az M7-es koncesszióba adása hozzájárulhat a gyorsforgalmi úthálózat megvalósításához szükséges források előteremtéséhez. Ismeretes, hogy az M7-es autópálya említett szakaszát 2001 áprilisa és 2002 októbere között újíttatta fel az állam, ezenkívül megépült a Balatonaliga–Zamárdi között hiányzó fél autópálya is. Ha a kormány elfogadja a szaktárca javaslatát, az M5-ös autópálya mellett az M7-es már meglévő szakasza is koncesszióba kerül, és mint ismeretes, az M6-os autópálya Budapest–Dunaújváros közötti építését is ebben a formában hirdették meg. A koncessziós forma esetében a beruházótól, illetve az üzemeltetőtől az állam szolgáltatást vesz igénybe, viszont ezért évente rendelkezésre állási díjat fizet, ami a futamidőt figyelembe véve drágább az adófizetőknek, hiszen meg kell téríteni az elvárt hozamot, illetve a tőke költségét. Ismeretes ugyanakkor, hogy a koncessziós autópálya-építés a tanácsadó cégek nagy üzlete. Az M6-os új szakaszánál a teljes beruházási költség egy százalékát fizeti ki a tanácsadó cégeknek az állam. Figyelemre méltó az is, hogy miközben a GKM által összeállított kormány-előterjesztésben a költségvetést kímélő és a közpénzek felhasználását illetően költséghatékony megoldásokról tesznek említést, addig 2005-ben a lehetséges pótmunkákra és az M6-os déli szakaszainak építéséhez szükséges tanácsadói feladatok finanszírozására ötmilliárd forintot különítenének el.
Az állami kezelésű autópálya-hálózat fenntartásához és üzemeltetéséhez a díjbevételeken túl külön költségvetési támogatásra tart igényt 2005-ben a GKM, a díjmentes szakaszokat azonban minimálisra szeretnék csökkenteni. A szaktárca indoklása szerint az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. 2004-es díjbevétele döntően a matricák értékesítéséből származik. Az ingyenes szakaszok kezeléséhez, az újak esetén a forgalomba helyezéskor szükséges egyszeri beruházások miatt, valamint az M5-ös koncessziós társaság részleges kivásárlásához felvett hitelek terheinek fedezetére 2005-ben 5,6 milliárd forint költségvetési támogatásra lesz szükség. Az idén összességében 23,2 milliárd forint áll az ÁAK rendelkezésére, ami elegendő az üzemeltetési és fenntartási feladatokhoz, az M5-ös hiteleinek a finanszírozásához, ám – az indoklás szerint – nincs pénz az üzemeltetést segítő beruházásokra. A tervek szerint 2005-ben állami támogatással együtt 27,5 milliárd forintból gazdálkodhat az ÁAK Rt. Szintén a tervek között szerepel, hogy a jelenlegi három helyett négy díjkategóriát – 3,5 tonna alatt, 3,5 és 7,5 tonna között, 7,5 és 12 tonna között, továbbá 12 tonna felett – állapítanának meg. A tizenkét tonna feletti járművekre bevezetnék az egynapos matricát kétezer forintos áron, viszont a nehézgépjárművekre meghatározott éves bérlet ára 190 ezer forintra emelkedne. Ugyanakkor csökkennének a tíz- és a harmincegy napos bérletek árai.
Ha a Pénzügyminisztérium is elfogadja a GKM javaslatait, 2005-ben 123 milliárd forintot költenek az országos közúthálózat fenntartására és fejlesztésére, 25 milliárd forintot különítenének el a jövőre induló új út- és hídfelújítási programra. Az idén az út-híd felújítási programban csak a leginkább balesetveszélyes szakaszok ideiglenes felújítása kezdődhetett meg. A szaktárca kiemeli: ha nem lesz elegendő pénz a tervezett munkákra – a fejlesztési igényekhez mérten – 2005-ben és 2006-ban kezelhetetlen helyzet alakulhat ki.