Összeomolhat a hazai könnyűipar

Drasztikusan megnőhet az olcsó kínai termékek behozatala jövőre, az Európai Unió előírásai szerint ugyanis januártól meg kell szüntetni a belső termelés pozícióit eddig úgy-ahogy védő importkvótarendszerét. Ha nem alakítanak ki megfelelő szabályozást, végképp leépülhet az amúgy is halódó magyar könnyűipar.

Bár a magyar könnyűipar termelése gyakorlatilag a rendszerváltozás óta zsugorodik, a mélypontot még nem értük el: az Országos Kereskedelmi Szövetség minapi konferenciáján elhangzottak szerint gyors segítség nélkül a közeljövőben negyvenezer alkalmazottat bocsáthatnak el a Magyarországon működő textil- és bőripari cégek. A szektor talpra állítása érdekében négy országgyűlési képviselő, Farkas István (MSZP), Kovács Tibor (MSZP), Fülöp István (MDF) és Latorcai János (Fidesz) közösen kidolgozott határozattervezetet nyújtott be a törvényhozás elé.
A tervezet szerint a magyar könnyűipar még megmenthető lenne, ha a kormányzat adókedvezményekkel, támogatásokkal, illetve szigorúbb vámokkal segítené a szektort. Ehhez persze pluszpénzeket kellene mozgósítani, ám a számítások szerint még mindig nem annyit, mint amekkora veszteséget a könnyűipar összeomlása okozna. A negyvenezer utcára kerülő munkás ugyanis 14 milliárd forintjába kerül a Munkaerő-piaci Alapnak, a termelés kiesésével az export évi 80, a költségvetés bevételei pedig 13 milliárd forinttal csappanhatnak meg. A képviselők úgy vélik: mindenképpen ragaszkodni kell az egyösszegű egészségügyi hozzájárulás 2006-ra ígért eltörléséhez, mert ez a költség nagy terheket ró a cégekre, és szigorúbban kell ellenőrizni a hamisított, illetve csempészett áruk forgalmazását is.
Mivel a tervezet hárompárti, azt ősszel jó eséllyel el is fogadja majd az Országgyűlés. Kérdés azonban, hogy ezzel megállítható-e az utóbbi években tapasztalható gyárbezárási hullám. A hazai erőfeszítések mellé ehhez elvileg Brüsszeltől is várható segítség, az Európai Unió behozatali szabályai ugyanakkor lehetetlen helyzetbe sodorhatják a könnyűipart. A januárban egységesen megszűnő importkvóták nyomán az egész közösségben drasztikusan megnőhet a kínai termékek behozatala, márpedig a távol-keleti ország textil- és cipőipara a kontinens piacának hetven százalékát is képes ellátni – mélyen az európai árak alatt.
Kínai áruval már jelenleg, a behozatali korlátozások mellett is bőségesen el vagyunk látva. A tavalyi első féléves adatok szerint a behozható 11,2 millió pár cipőből 9,3 millió érkezett Kínából; a hazánkban piacra dobott felsőruházati importcikkek fele, az egyéb ruházati és konfekciótermékek csaknem harmada készült a távol-keleten. A félillegálisan vagy rendkívül alacsony vám mellett behozott termékek kereskedelme számítások szerint évente 200 milliárd forintnyi adó- és járulékkiesést okozott hazánknak. Hogy a behozatal mennyivel nő meg januártól, azt egyelőre még csak találgatják a szakemberek.
A kínai import mellett a szektornak komoly problémát okoz a bérek kifizetése is, noha a textil- és bőriparban dolgozók kapják ma Magyarországon a legkevesebb bért. A Központi Statisztikai Hivatal tavalyi számai szerint amíg a fizikai dolgozók bruttó havi 98 100 forintot kerestek, addig a textil- és bőriparban alkalmazott munkások 70 400 forintos munkabért kaptak átlagosan. Ez az összeg szinte a megélhetéshez sem elegendő, ám még mindig túl sok ahhoz, hogy a hazai cégek felvegyék a versenyt a fillérekért termelő keleti cégekkel. Egyetlen kitörési pontnak a minőségi termelés, vagyis a nyugat-európai cégekkel való konkurálás látszik, ehhez azonban olyan méretű befektetésekre lenne szükség, amekkorára a hazai cégek nem képesek vagy nem hajlandók.