Könnyen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) újbóli akkreditálását eredményezheti, ha végrehajtják a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) megkurtítását – nyilatkozta lapunknak Ángyán József, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége által az NVT monitoringbizottságába delegált szakértő. A tervek szerint 14,2 milliárd forintot tennének át az NVT-keretből a területalapú támogatásokhoz adható 30 százalékos nemzeti kiegészítéshez. Az MVH-ra vonatkozó állítását a szakember azzal támasztotta alá, hogy abban az esetben, ha a nemzeti kiegészítést tartalmazó keretbe, amely eredetileg csak hazai pénzeket tartalmaz, egyetlen olyan euró is belekerül, amely eredendően az EU-ból származik, akkor a kifizetésekhez és azok ellenőrzéséhez valószínűleg már nem lesz elegendő a nálunk alkalmazott egyszerűsített kifizetési, illetve integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer.
*
Márpedig az NVT-ből átcsoportosítandó pénz 80 százaléka uniós forrás, és csak 20 százaléka nemzeti forrásból származó önrész. Ha az agrártárca elképzelése megvalósul, akkor a hazai kifizetések később csak a standard uniós kifizetési rendszer szerint valósulhatnak meg, aminek kiépítéséhez és akkreditálásához legjobb esetben is hónapokra van szükség.
Ez azonban csak egy az aggodalomra okot adó lehetőségek közül. Ángyán József több variációt is elképzelhetőnek tart. Nem kizárt, hogy Brüsszel mégis elutasítja a magyar kormány kezdeményezését. Ha ez az elutasítás az NVT-források csökkentésére vonatkozik, csak presztízsveszteség éri az országot. Ugyanakkor a döntést megelőző hat hónapos átfutási idő mind a vidékfejlesztési, mint a területalapú kifizetéseknél komoly időveszteséget jelent, azaz a gazdák június előtt nem jutnak támogatáshoz. Akkor is elutasításként értékelhető a végeredmény, ha Brüszszel engedélyezi ugyan az NVT-források csökkentését, de nem járul hozzá ahhoz, hogy abból a területalapú pénzek egy részét finanszírozzák. Ebben az esetben az ország elveszíti az átcsoportosításra szánt 14 milliárd forintnyi keret 80 százalékos uniós forráshányadát.
Két lehetséges kimenetele van annak, ha Brüsszel teljesíti a magyar kormány kérését. Ha emellett nem járul hozzá ahhoz, hogy az NVT felszabaduló nemzeti önrészét az FVM által elképzelt állattenyésztési célokra költsék, akkor 14 milliárd forint nettó forráskivonás sújtja az agráriumot. Ekkor az elvont összeg a költségvetési deficit csökkentését szolgálhatja, vagy az FVM korábbi kifizetéseikor keletkezett banktartozások kiegyenlítésére használhatják fel. Az állattenyésztési célú átcsoportosítás brüsszeli engedélyezése elméletileg a lehetetlennel határos, hiszen a közös uniós agrárpolitika szerint a megjelölt célok támogatására csak az NVT-n belül van lehetőség. Ha valami csoda folytán mégis megszületne az engedély, az egyirányú forrásátcsoportosítást jelentene a kis- és közepes méretű egyéni gazdaságoktól, a gyengébb adottságú területeket művelő termelőktől a nagyüzemi agrárlobbi társas vállalkozásai felé.
Ángyán József szerint az NVT-keretek tervezett átcsoportosítása nemcsak forrásokat von el több mint 30 ezer környezettudatos, egészséges és piacképes élelmiszert előállító gazdálkodótól, hanem a kormány a nemzeti kiegészítések esedékes kifizetését meghiúsítva több mint 200 ezer mezőgazdasági termelőt lehetetlenít el. Ráadásul a tavalyi kifizetések utólagos ellenőrzése, a támogatások egy részének várható visszafizetése csődhullámot indít el a gazdálkodók között.
Rontjuk az EU gabonapiacát. Az EU két meghatározó mezőgazdasági érdekvédelmi szervezete, a COPA és COGECA közös állásfoglalása szerint néhány új EU-tagállam, kiváltképp Magyarország, az uniós követelményeknek megfelelő tárolási rendszer működtetésének gondjával küzd. A hazai intervenciós rendszer működésképtelensége húzza le az EU-n belüli árakat. A COPA és a COGECA arra kérte a többi tagország gabonapiaci szakembereit, hogy jelezzék a problémákat a magyar hatóságok felé. A kialakult állapotot súlyosbítja, hogy időközben a dollárhoz képest erős euró az uniós gabona versenyképességének romlását idézte elő. (N. O.)
