Nyugat-Európa számára egyre nagyobb terhet jelent a keleti bővítés. Ezt alátámasztja az a tény, hogy a német parlament alsóházában most is létezik olyan irányzat, amely ellenzi Románia és Bulgária EU-tagságát – jelentette ki lapunk kérdésére Gabriel Andreescu. A politológus azonban nem osztotta az aggodalmakat, ugyanis szerinte a mai Románia nem hasonlít az 1990-es évek első felében az Ion Iliescu elnök vezette és a korrupció által uralt államhoz. A rendszerváltozás óta sokat fejlődő ország ráadásul már aláírta a csatlakozási szerződést, a keleti bővítés pedig nem egyenlő az alkotmány kérdésével – mondta Andreescu.
A politológus szót ejtett a nemzeti kisebbségekről is, köztük az erdélyi magyarokról, akiket a rendszerváltozás utáni években szerinte ellenségképpé formált az akkori hatalom. A politikai és gazdasági uralkodó osztály – amelyet a volt nómenklatúra és a kommunista állam titkosrendőrségének egykori tisztjei alkottak – legitimitását a magyarellenes uszításra építette – vélte a politológus. Hozzátette: az 1990. márciusi marosvásárhelyi pogrom eseményeit eltussolták, és felelőseit a mai napig nem nevezték meg, ráadásul felfegyverzett román parasztokat vittek be szervezetten, teherautókon Marosvásárhelyre, ahol rátámadtak az oktatási jogaiért békésen tüntető magyarságra. Andreescu szerint az akkori események a Milosevics-féle szerb nacionalizmus időszakát idézik.
Az 1996 és 2000 közötti időszak az egyetlen olyan periódus, amikor Ion Iliescu, a posztkommunista hatalmi struktúrák átmentésének kezdeményezője nem élhetett befolyásával. Ekkor lett tagja a kormánykoalíciónak az RMDSZ, és visszaszorult a korrupció is. Andreescu azonban sajnálatosnak tartja, hogy az új évezred elején teret nyert egy új jelenség, az etnobiznisz. A kisebbségi szervezetek egyre inkább saját javukra fordítják a kisebbségeknek szánt állami támogatásokat.
origo.hu
Újabb bizonyíték Ruszin-Szendi kettős játékára: Zsaluzsnijjal fotózkodott Budapesten
