A magyar rekordhiány

Bár a nyugat-európai országok büdzséje is deficites, a magyar kormány teljesítményére – miszerint harmadik éve képtelen olyan költségvetést készíteni, amelyben a kulcsszámok teljesülnek is – az uniós tagállamok nem „képesek”.

Évről évre visszatérő probléma az úgynevezett túlzott deficit az euróövezethez, vagyis a Nyugat-Európához tartozó, „régi” 12 tagországban is. Az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) tanácskozásán például a fő téma az Olaszországgal szemben megindítandó eljárás volt. De nem csak a taljánoknál okoz gondot a magas államháztartási hiány. Franciaországban, Portugáliában és Németországban is rosszul alakul a költségvetés pozíciója. Az Európai Bizottság szerint Portugáliában idén 6,2 százalékos GDP-arányos hiány várható, és ezért – Olaszországhoz hasonlóan – Portugáliával szemben is kezdeményezték az eljárást. Ugyanakkor a portugál kormány időközben már előterjesztette javaslatát a hiány csökkentésére: 2008-ra mennének vissza 3 százalék alá.
A fő gondot az Európai Unió döntéshozó szervei számára nem a kisebb országok jelentik, hanem a nagyhatalmak. Tudniillik a francia és a német államháztartási deficit az idén ismét túllépi a 3 százalékos szintet. Ezért Brüsszel figyelmeztetést intézett a két kormányhoz. A brüsszeli pénzügyi vezetés úgy tartja: mindenképp lépéseket kell tennie, méghozzá nem csak jövőre, de idén is. Németország pénzügyminisztere, Hans Eichel is elismerte, hogy az államháztartási hiány idén 3,7 százalékos, és még jövőre is 3,4 százalékos lehet a GDP-hez képest. Az uniós pénzügyi biztos szerint ha ez így alakul, akkor az EU újra beindíthatja az akár szankciókhoz is elvezető eljárást a németek ellen. Egyébként az eljárást januárban felfüggesztették Brüsszelben, csakúgy mint Franciaország ellen.
Az olasz számvevőszék jelentése szerint az ország évek óta lehetőségein felül költekezik, amely idén a GDP-arányos 4,3 százalékos államháztartási hiányhoz és 108 százalékos államadóssághoz vezetett. A fogyasztói társadalom kísértésének ellenállni képtelen olaszok egyre inkább vásárolnak hitelre, amely a belső eladósodást gerjeszti, miközben a gazdasági növekedés stagnál. Nem csoda, hogy egész Európában az olaszoknál a legmagasabb például az egy főre jutó mobiltelefonok és személyautók száma, amely ugyanakkor nem a hazai termékeknek kedvez – éppen az olasz ipari szektor alacsony versenyképessége miatt. Az Ecofin ajánlása szerint a gazdaság életképességének megőrzése érdekében az adósságot két év alatt 1,6 százalékkal szükséges lefaragni, míg a hiányt ezzel párhuzamosan a 3 százalékos küszöb alá kell szorítani. Domenico Siniscalco olasz gazdasági miniszter az idei költségvetésen már nem szándékozik változtatni, de a következő két évre 10-10 milliárd eurós megszorítócsomagot tervez.
Ugyanakkor a választások közeledtére tekintettel, a kormány kénytelen volt eltörölni az olaszok és az unió által leginkább kifogásolt helyi társasági adót, amely hatalmas bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetésnek. A krízisből kivezető utat a közberuházások felpörgetése jelenthetné, amelybe a szűkös költségvetési keretek miatt a magánszférát is bele kéne vonni – fogalmazott az olasz nemzeti bank elnöke. Antonio Fazio szerint elsősorban a versenyképesség növelését elősegítő, sürgős intézkedésekre lenne szükség, hogy kihúzzák Olaszország szekerét a kátyúból.

Az EU-bizottság intője. Az Európai Bizottság tavaly eljárást kezdeményezett hazánk ellen a magas államháztartási hiány miatt; magával az eljárás megindításával az Ecofin is egyetértett. Magyarország részére az unió szervei feltételül szabták, hogy júliusra tegyen gyakorlati lépéseket a hiány lefaragására. A Pénzügyminisztérium a szóban forgó tervet kiküldte Brüsszelbe. Az EU elismerte: a magyar vezetés által az államháztartási hiány csökkentésére javasolt lépések – amennyiben azokat teljes mértékben megvalósítják – elegendők ahhoz, hogy az idei magyar államháztartási deficitet a kitűzött célra, a bruttó hazai termék, a GDP 3,6 százalékára csökkentsék. A bizottsági határozattervezet figyelmeztet, hogy ha a tervezett intézkedéseket nem tartják be pontosan, akkor szükség lehet arra, hogy a testület újabb ajánlásokat hozzon magyarügyben. Egyben azt is leszögezi: alaposan figyelni fogják a 2006-os magyar költségvetést, különösen azt, hogy sikerül-e tartani az akkorra tervezett, a GDP 2,9 százalékán megállapított deficitcélt. A magyar vezetésnek vigyáznia kell, hogy a tervezett adócsökkentések ne gátolják meg ezt a célkitűzést, különösen, mivel a költségvetési helyzet még mindig sérülékeny – szól az intő. Az EU-bizottság egyben úgy foglalt állást, hogy a magyarok által az idei évre várt, 3,9 százalékos GDP-növekedési ütem némileg optimistának tűnik.