Nyolcvannyolc ember, köztük kilenc külföldi vesztette életét a nem végleges veszteségmérleg szerint szombatra virradóra az egyiptomi Sarm-es-Sejkben végrehajtott merényletsorozatban, amely valóságos vérfürdővé változtatta a korábban a „béke városaként” emlegetett vörös-tengeri üdülőparadicsomot. A sebesültek számát kétszázra becsülik, magyar áldozatról nem érkezett jelentés. Hivatalos kairói közlés szerint az egyiptomi hatóságok vasárnapig még semmilyen forró nyomra nem bukkantak a terrorcselekmények kapcsán. Arab sajtóértesülésekből kitűnt, hogy a rendőrség harmincöt embert őrizetbe vett a vörös-tengeri üdülőparadicsomban.
A merényletek elkövetését az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kapcsolódó, magát az Abdullah Azzám Brigádok, az al-Kaida szíriai és egyiptomi csoportjának nevező szervezet vállalta egy iszlám internetes oldalon megjelent közleményében, amelynek hitelességét egyelőre nem lehetett ellenőrizni.
*
A közlemény szerint a terrortámadással „az Irakban, Afganisztánban és Csecsenföldön muzulmánok vérét ontó nemzetközi gonosz erőinek bűntetteit” akarták megtorolni. Az Abdullah Azzám Bridágok egyike annak a két szélsőséges iszlám csoportnak, amely az október 7-én a Sínai-félszigeten, Tábában és Rász-Sitánban végrehajtott robbantások elkövetőjeként is jelentkezett, az akkori terrortámadásokban 34 ember vesztette életét. Az április végén Kairóban végrehajtott robbantást és egy turistabusz elleni fegyveres támadást ugyancsak magára vállalta egy másik csoport mellett. „Testvéreitek, a mártír Abdullah Azzám Brigádok szent harcosainak sikerült megsemmisítő támadást mérni a keresztesekre, cionistákra és a hitehagyott egyiptomi rezsimre Sarm-es-Sejkben” – áll a közleményben. A csoport névadója egy palesztin harcos, aki muzulmán fegyveresek parancsnoka volt Afganisztánban, és az al-Kaidát irányító Oszama bin Laden egyik szellemi mentorának tartották. Halálát egy út mentén elásott pokolgép okozta 1989-ben. Afganisztán szovjet lerohanása idején Szaúd-Arábiától és más iszlám államoktól kapott pénzt arra, hogy hozzon létre táborokat muzulmán fegyveresek számára, akik csatlakoztak a szovjet csapatok ellen harcoló erőkhöz.
A szombati sarm-es-sejki merénylet áldozatai túlnyomórészt egyiptomiak, de kilenc külföldit is találtak a holttestek között. Egyiptomi rendőrségi forrás szerint két brit, két olasz, egy ukrán, egy orosz, egy holland és egy izraeli arab vesztette életét, nem sokkal később a prágai külügyminisztérium bejelentette, hogy egy cseh állampolgár is meghalt a merényletsorozatban. Kórházi források szombat este úgy nyilatkoztak, hogy 34 holttestet még nem tudtak azonosítani. A kétszáz sérült között kilenc olasz, legalább nyolc brit, öt szaúd-arábiai, két dán, egy orosz, egy ukrán, egy izraeli arab, valamint holland, német, katari és kuvati állampolgárok vannak. Biztonsági források szerint 35 sérültet Kairóba szállítottak, közülük 23 személy állapota válságos.
A régió kormányzója szerint két robbanószerrel megrakott gépkocsit öngyilkos merénylők repítettek levegőbe, a harmadik helyszínen feltehetően egy bőröndbomba lépett működésbe. A legtöbb áldozatot követelő robbantás a luxushotelek övezte Naama-öböl partján fekvő Ghazala Gardens négycsillagos szálloda bejáratánál történt: egy autó betört a szálloda területére, egy alkalmazott megpróbálta feltartóztatni, de a jármű nekihajtott a recepció falának, majd egy hatalmas robbanás történt. A szálloda körül százméteres körben heverő törmelék tanúskodik a robbanás erejéről. A halottak főként a szálloda egyiptomi alkalmazottai közül kerültek ki, mivel a turisták távolabb, a parkban álló villákban laknak. A mentőegységek szombat este befejezték a kutatást a romok alatt rekedt áldozatok után, kórházi források szerint minden holttestet kiemeltek.
Szemtanúk elmondása szerint nem sokkal később a szálloda közelében, egy parkolóban következett be robbanás, a merényletet egy taxidroszton követték el. A két detonáció gyors egymásutánban következett be, dörejüket tíz kilométeres távolságban is hallani lehetett.
A következő robbantást az óvárosi bazárban hajtották végre; más források szerint ez volt az első merénylet. A hivatalos változat szerint robbanószerrel megrakott gépkocsit repítettek a levegőbe, egy szemtanú viszont azt állította, hogy egy férfi sétált a tömegbe egy hatalmas utazótáskával és egyiptomi nyelvjárásban beszélve közölte, hogy bomba van nála. Néhányan félrehúzódtak, mások azonban úgy gondolták, hogy csak tréfálkozik. Két perccel később robbanás történt azon a helyen, ahova a táskát letette – mondta a neve elhallgatását kérő szemtanú. A mentők arról számoltak be, hogy a piacon zömében munkások haltak meg, akik egy kávéházban gyűltek össze. Tizenhét holttest a felismerhetetlenségig összeégett.
Biztonsági források közölték, hogy a szombaton felrobbantott gépkocsik közül legalább egynek nem szokványos rendszáma volt, ami arra utal, hogy az izraeli határon érkezett Tábánál a Sínai-félszigetre. Izrael a múlt hónapban többször figyelmeztette állampolgárait, hogy nőtt a merényletek veszélye a félszigeten.
A mostani volt a legvéresebb támadás 1981 óta Egyiptomban: akkor iszlámista fegyveresek rohanták meg a biztonsági erők egyik főparancsnokságát Aszjútban, és mintegy 120 rendőrt megöltek. Az arab országban már többször hajtottak végre merényleteket kedvelt turistacélpontok ellen. A külföldiek elleni legsúlyosabb támadást 1997-ben hajtották végre Egyiptomban, amikor 58 turistát és négy egyiptomit mészároltak le lőfegyverrel és karddal felszerelkezett támadók Luxor városának egyik ősi templománál.
A kairói magyar nagykövetségnek nincs információja esetleges magyar áldozatokról vagy sebesültekről az egyiptomi Sarm-es-Sejk üdülőhelyen bekövetkezett robbanásokkal kapcsolatban – közölte az MTI-vel telefonon Csulák Péter, a nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A diplomata szerint állandó kapcsolatban állnak az egyiptomi hatóságokkal.
Sarm-es-Sejk, a „béke városa”
Sarm-es-Sejk a Sínai-félsziget déli csücskén található, hegyek közé beékelt modern város, ahol három szín dominál: a tenger kékje, a hegyek okkersárga, a villák és a szállodák fehér színe. Alig húsz éve épült ki szinte a semmiből, s azóta számos nemzetközi békekonferencia színhelye volt. 2000 végén az izraeli–palesztin csúcstalálkozót rendezték ott, amelyen a vendéglátó Hoszni Mubarakon kívül részt vett Bill Clinton akkori amerikai elnök, Ehud Barak akkori izraeli kormányfő és a néhai Jasszer Arafat palesztin elnök.
Clinton utódja, George Bush is részt vett egy, a híres üdülőhelyen tartott arab–amerikai csúcstalálkozón, amely a közel-keleti békefolyamat újraindítását célozta; ezen Hoszni Mubarak, II. Abdallah jordániai király, Ahamad bin Isza al-Kalifa sejk, Bahrein uralkodója, Abdallah bin Abdel-Aziz szaúdi trónörökös és Mahmúd Abbász akkori palesztin kormányfő volt jelen.
A Sínai-félsziget többi részével együtt Sarm-es-Sejket Izrael 1982-ben adta vissza Egyiptomnak az 1978-ban Camp Davidben tető alá hozott és 1979 márciusában aláírt békeszerződésnek megfelelően. A világ négy másik városával együtt az UNESCO a „béke városa” címet adományozta Sarm-es-Sejknek 2002-ben.
