Ijesztő folyamatok

Lassabb volt tavaly a magyar gazdasági növekedés a világgazdaságénál: az ország nemhogy felzárkózott, hanem lemaradt a világtendenciától – írja a legjelentősebb magyarországi, illetve európai székhelyű multinacionális vállalatokat tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tegnap közzétett jelentése, amely szerint a múlt évi négyszázalékos magyarországi növekedés mögötti trend ijesztő, a bővülés ugyanis egyértelműen abból származik, hogy az államháztartás kiadási oldalán nem indultak meg a reformok, amelyek a kiadások visszaszorításával elsősorban az egyensúly visszaállítását, valamint az államháztartási hiány csökkenését tennék lehetővé. A multinacionális cégek értékelése szerint a megfelelő ütemű gazdasági növekedés érdekében a veszteségek megszüntetésével forrásokat kell felszabadítani azokhoz a nemzeti programokhoz, amelyek a további bővülés alapját képezhetik, és az infrastruktúra, ezen belül a vasút-, az úthálózat és a telekommunikáció, valamint az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez szükségesek.
Az egyik legfontosabb feladatként a HEBC a kormányzati szervek teljesítményét mérő rendszer bevezetését jelöli meg, mivel „az e téren alkalmazott módszerek és a szervezeti irányítási viszonyok kaotikus képest mutatnak Magyarország kormányzati rendszerében”. A multinacionális cégek úgy látják, az államigazgatás versenyképességének javítása közvetlen hatással lenne a munkaerőpiacra is, a leépítendő adminisztráció ugyanis több százezer embert érintene közvetlenül. Az adórendszerrel kapcsolatban az országjelentés arra figyelmeztet, hogy a magas munkaerőköltségek és annak járulékos terhei, valamint az adóterhek miatt hazánk kifejezetten drágává vált a befektetők számára. Ezt támasztja alá az is, hogy több jelentős térségi beruházás nem Magyarországon valósul meg, hanem Szlovákia, Lengyelország és Csehország válik egy-egy új nagy befektetés célországává, mivel ezek az államok versenyképesebbek Magyarországnál.