Kiss Elemér pénzekről dönt

Egymilliárd forint sorsáról dönthet a Szülőföld Alap Tanácsa, amely élére Kiss Elemért nevezte ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Mint ismeretes, 2003-ban az akkor kancelláriaminiszterként tevékenykedő Kiss lemondásához az vezetett, hogy kiderült: ügyvédi irodája három állami céggel is üzleti kapcsolatban áll. A tegnapi alakuló ülésen jelen lévő több határon túli politikus is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy egyelőre homályos, mennyi pénzzel rendelkezik valójában a határon túliak támogatását célzó alap. A támogatásokról beérkező pályázatok alapján döntenek. Az elbírálás joga az alap tanácsának – magyarországi és határon túli – tagjait illeti. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lapunknak elmondta, a Szülőföld Alap Tanácsának nincs önálló stábja, az a Határon Túli Magyarok Hivatalával együttműködésben fog tevékenykedni, a részletes technikai kérdések még kidolgozásra várnak. Az államtitkár szerint a tanácstagok semmiféle anyagi juttatásban nem részesülnek tevékenységükért, így elnöki ténykedéséért Kiss Elemér sem kap fizetést. Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnöke megerősítette, hogy a tanács tagjai nem kapnak fizetést, arról azonban nem tudott, hogy a tanács elnöke részesül-e bármiféle juttatásban.
Kiss Elemér az ülés után elmondta, hogy négy konkrét javaslat hangzott el: a határok menti önkormányzatok együttműködése, az oktatás fejlesztése különösen a közoktatás területén, a szórványban élő magyar gyermekek oktatásának fejlesztése, illetve az, hogy évente bizonyos határon túli magyar szervezeteket részesítsenek kiemelt támogatásban. Balla Mihály fideszes képviselő szerint a nagy csinnadrattával beharangozott Szülőföld Alap létrehozása újabb szemfényvesztés.
*
Egyébként Kiss Elemér jelölését a tanácselnöki pozícióra sokan meglepetésként fogadták. A Külügyminisztérium hivatalos értesítése szerint a bukott minisztert a határon túli szervezetek javaslata alapján nevezte ki Gyurcsány Ferenc. Ezzel szemben lapunk úgy tudja, a szomszédos országokban élő magyar közösségek szervezeteit csupán levélben értesítette a miniszterelnök arról, hogy Kiss Elemért ajánlja a Szülőföld Alap Tanácsának élére. Duray Miklós lapunknak elmondta, ő is csak szerdán értesült arról, hogy Bugár Béla, az MKP elnöke elfogadta a kormányfő javaslatát. Arról azonban szó sem volt, hogy a határon túliak ajánlották volna Kiss Elemért a tanács elnöki pozíciójára. Tomka György, a Mura-vidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsának vezetője a Magyar Nemzetnek nyilatkozva meglepetésének adott hangot, hogy éppen a korrupciógyanús ügyek miatt távozó volt kancelláriaminisztert bízták meg egy olyan feladattal, amelynek során igen nagy összegek fölött kell döntenie. „Nem volt közös szavazás vagy megbeszélés, de Kiss Elemért én is támogatni tudtam, amikor ezt megkérdezték tőlem” – nyilatkozta a kolozsvári Krónika napilapnak Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A romániai kormányfőhelyettes elkésettnek tartja, hogy hosszú hónapok elteltével csak most „mozdul meg valami” a Szülőföld Alap Tanácsának létrehozásával, hiszen emiatt a határon túli magyarok még semmiféle támogatásban nem részesültek.
De nem csak a tanács elnöki pozíciójára kijelölt személy körül vannak gondok. Az alakuló ülésre nem kapott meghívást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, holott a Kovács Miklós által vezetett szervezet tagja a Magyar Állandó Értekezletnek (Máért) is. Szabó Vilmos államtitkár a meghívás elmaradását azzal magyarázta, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvény szerint egy határon túli közösséget csak egyetlen személy képviselhet. A kárpátaljaiak esetében – ahol két Máért-tag is van – a külügyminiszter tett javaslatot a kormányfőnek, így esett a választás Kőszeghy Elemérre, a botrányos ügyeiről és Janukovics-pártiságáról ismert Gajdos István bizalmi emberére. Az MSZP közeli Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke mellesleg a szintén nyíltan Juscsenko-ellenes ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője, leváltása folyamatban van. Az anyaországi tanácstagok között kizárólag szocialista kötődésű személyek találhatók, többek között Bodor Pál baloldali újságíró.