Kozmetikázott statisztika?

Nem egészen egy napig volt olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján a kutatás-fejlesztésre (K+F) vonatkozó tavalyi jelentés, mivel információink szerint az abban megjelent adatok annyira drasztikus képet mutattak, hogy az kiváltotta az illetékesek nemtetszését.

Igen rövid ideig szerepelt a KSH honlapján a 2004. évi kutatás-fejlesztésre vonatkozó gyorsjelentés, amely szerint tavaly a bruttó hazai össztermék csupán 0,88 százalékát fordította Magyarország erre a területre. Ez a szám 2003-ban még 0,95 százalék, 2002-ben pedig 1,01 százalék volt. Romlott a hatékonyság is, hiszen a kutatók kénytelenek megválni személyzetüktől. A száz kutatóra jutó K+F-segédszemélyzet 32 fő volt, ami csaknem hatszázalékos csökkenés az előző – ugyancsak visszaeső trendet jelző – esztendőhöz képest. A mostani kormánypártok által sokat kritizált 2002-höz képest mintegy ötezer fővel csökkent a tudományos kutatásban foglalkoztatottak száma. Jellemző adat még, hogy miközben a vállalati szféra K+F-ráfordításai 2003-hoz képest több mint 23 százalékkal emelkedtek, az állami költségvetési hozzájárulás közel tíz százalékkal csökkent.
Információink szerint jelenleg a KSH azon dolgozik, hogy a GDP-arányos K+F-ráfordítás százalékos adatát valamiképp 0,9 százalék fölé tornázza fel. Ebben segítségükre lehet az is, hogy a Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal (NKTH) azt állítja, hogy tavaly mintegy 10 milliárd forinttal nagyobb összeget költött annál, mint amit a KSH felmérése kimutatott. A KSH szerint a szervezet tavaly alig 11,7 milliárd forintot fizetett ki, ami az előző évinek alig 64,1 százaléka. Pedig az NKTH tavalyi költségvetése meghaladta a 35 milliárd forintot. Itt érdemes azt is megemlíteni, hogy 2004 elejétől innovációs járulékot kell fizetniük azoknak a cégeknek, amelyek az adott évben nem költöttek kutatás-fejlesztésre. Emlékezetes: az új adónem bevezetését a kormány úgy indokolta, hogy ezzel magáncégek jutnak majd többletforráshoz, hiszen támogatást kapnak a K+F-projektek elvégzéséhez.
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) 2004-re vonatkozó éves jelentése megjegyzi: az NKTH létrejötte intézményi változás volt csupán, az innovációs járulék bevezetésének hatásait pedig egyelőre nem áll módunkban felmérni. Ez egyébként azért lehetséges, mert az NKTH óvakodik olyan kimutatást készíteni, melyből egyértelműen kiderülhet, hogy a magáncégek által befizetett járulék hány százaléka jutott vissza a gazdaságba. Szakértők ugyanakkor valószínűsítik, hogy az innovációs alapból kifizetéseinek több mint a fele az állami intézményekhez folyt be. Az ITTK jelentése szerint 2004-ben egyetlen olyan, érdeminek minősíthető politikai döntés sem született és program sem indult el, amely a magyar tudománnyal, illetve a hazai tudósközösséggel kapcsolatos uniós elvárásokat tükrözte volna. Mint ismert, a 2000. évi lisszaboni határozatban az Európai Unió egyértelműen elkötelezte magát a kutatás-fejlesztés fellendítése mellett, s célul tűzték ki, hogy 2010-re a közösség eléri a K+F-ráfordítás GDP arányában mért háromszázalékos mértékét.
A kutatásban, fejlesztésben tevékenykedők azt érzik, hogy nagyon nehezen lehet pénzhez jutni, mert borzasztóan bürokratikus a pályázati rendszer, és hosszú az átfutási idő egy pályázat elnyerése, majd a szerződéskötés kötött – mondta Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke. Ám a mostani számsorok még így is megdöbbentően hatnak, és meglepő, hogy ilyen drasztikus mértékű volt a csökkenés – reagált a KSH számsoraira a MISZ elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi kormányzó pártok a választási időszakban azt ígérték, hogy e kormányzati ciklusban 1,5–2 százalékos lesz a K+F-ráfordítás. Ehhez képest a GDP-arányos ráfordítás 2003-ban és 2004-ben is csökkent az előző évhez viszonyítva.
Ez azért is veszélyes, mert pontosan tudjuk, hogy a K+F szoros összefüggésben áll a találmányok számával, a gazdasági növekedéssel és az innovációs teljesítménynyel. Ezek mindig egy-két éves késéssel követik a ráfordítást, ezért egy ilyen hosszú idejű csökkenés nagyon nehezen kompenzálható más eszközökkel – világított rá a MISZ elnöke. Hozzátette: elszomorító, hogy amikor az egész világ arról beszél, hogy növelni kell a K+F-ráfordítást, az unió célul tűzi ki, hogy e téren el kell érni az Egyesült Államokat, akkor ránk, magyarokra a csökkenő tendencia jellemző.