Megtiltották az űrsiklók repülését

Felszállási tilalmat rendelt el a NASA az űrsiklóflottának, miután tegnap kiderült, hogy a Discovery szigeteléséből a keddi felbocsátáskor jóval nagyobb darabok váltak le, mint azt kezdetben gondolták. A tilalom addig tart, amíg sikerül kidolgozni a törmelékek leválását megakadályozó technológiát. A Discovery közben landolt a Nemzetközi Űrállomáson.

Nem szállhatnak fel az amerikai űrsiklók, amíg a fellövéskor róluk leváló törmelékek okozta veszélyeket nem sikerül kiküszöbölni. A NASA azután döntött így, hogy a floridai Kennedy Űrközpontból kedden elindított Discovery startját megörökítő felvételek azt mutatták: a manőver alatt nagy darabok szakadtak le az űrrepülőgép szigeteléséből – adta hírül a BBC.
A NASA hónapokat töltött azzal, hogy átalakítsa az üzemanyagtartály szigetelését, és több száz millió dollárt fordított a Columbia űrsikló katasztrófája után a tőle megkövetelt biztonsági intézkedésekre. Szerdán még azt állították, hogy a négy centimétert sem éri el a szigetelésből letört darabka hosszúsága. Tegnap viszont közölték: az üzemanyagtartályról lerepülő egyik törmelék 84 centiméter hosszú, csaknem 36 centi széles és 20 centi vastag lehet, és csaknem fele ekkora a másik, amely az orrfutómű zárólemezének közelében vált le. Megállapították, hogy két hővédő csempe is megsérült.
Bill Parsons programigazgató elismerte: az űrsikló biztonságáért felelős csapat nem végzett kifogástalan munkát, de tagadta, hogy az űrhajósok élete veszélyben forgott volna a start utáni percekben. A NASA mérnökei hangsúlyozták: igaz, hogy 2003 februárjában a Földre visszatérő Columbia űrsikló felrobbanását éppen egy levált szigetelődarab okozta, de az bőrönd nagyságú volt. A CNN szerint a mérnökök a hővédő csempék károsodását sem tartották jelentősnek.
Az indításkor készült felvételeken látszik, hogy egy madár is nekicsapódott a tanknak, de a szakemberek szerint a sikló sebessége akkor még nem volt akkora, hogy az ütközés kárt tehetett volna benne.
Az űrkutatási ügynökség vezetői azonban most már úgy ítélték meg: nem vállalható az újabb baleset kockázata, és egyetlen űrsikló sem szállhat fel, amíg nem garantált, hogy a járművek nem hullajtják el darabkáikat a fellövéskor.
Mivel a NASA mérnökei szerdán még azzal védekeztek, hogy a minimálisra csökkentették a törmelékek leválásának kockázatát, de ez idő szerint kiküszöbölni nem tudják, a Discovery asztronautáiért szükség esetén sem indulhat el a közeljövőben az Atlantisz űrsikló, amelynek a vészforgatókönyv szerint a mentőhajó szerepét szánták.
A Columbia végzete óta a Discovery az első űrrepülőgép, amelynek felszállását engedélyezték, a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) azóta kizárólag az orosz Szojuz és Progressz űrhajók hozzák-viszik a legénységet és a felszereléseket. A NASA-t ezért presztízsokok is kényszerítették, hogy újraindítsa a jelek szerint még mindig kiérleletlen űrsiklóprogramot. Lehetséges azonban, hogy a másodszor is elrendelt repülési tilalom miatt Amerika ismét kénytelen lesz igénybe venni az orosz segítséget.
A Discovery tegnap sikeresen landolt az ISS-en, ahol a hét űrhajós a Földről továbbított képek segítségével tüzetesen megvizsgálja majd az űrjárművet. Így néhány napon belül eldőlhet, javításra szorul-e a sikló, és hogy képesek-e megbirkózni a feladattal az utasai. A Discoverynek augusztus 7-én kellene visszatérnie Floridába.

Száguldó habdarab. A nagy külső tartályba folyékony hidrogént és oxigént töltenek, amely pillanatnyilag a legjobb hatásfokú hajtóanyag. Az alacsony hőmérsékletű anyag viszont a földi környezetben gyorsan párologna, ha a tartály külső falát nem vonnák be könnyű, de kitűnő hőszigeteléssel. Ennek a hungarocellhez hasonló anyagnak egy darabja vált le most, és a Columbia két és fél évvel ezelőtti emelkedésénél is. A CAIB (a Columbia megsemmisülésének okait vizsgáló bizottság) számítógépes modellezéssel állapította meg, hogy a hab közvetlenül leválása előtt az űrrepülőgéppel azonos sebességgel, vagyis csaknem 2510 kilométerrel haladt óránként. Leválása után óránként 1640 kilométerre lassult le 0,2 másodperc alatt. A Columbia tehát 870 kilométeres óránkénti sebességgel nekirepült a habdarabnak. A Discoveryt már korábban is érte madárbaleset. Már kint állt a starthelyen az űrrepülőgép 1995 májusában, amikor egy harkálypár megdézsmálta a nagy tartály hőszigetelését. Az eset bebizonyította, hogy az űrrepülőgépek védelmére felszerelt műbaglyok és riasztók nem mindig működnek. (SKY)