Munkaügyi szigorítás?

Csak jövőre lesz munkaszüneti nap december 24-e, szenteste napja – derült ki a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Január elsejétől szigorodnak a munkaügyi szabályok, és hatról húszmillió forintra emelkedik a kiszabható legmagasabb bírság összege.

Jövőre munkaszüneti nap lesz december 24-e, ám igazából csak egy évvel később, 2007-ben lesz érezhető a változtatás, hiszen 2006-ban vasárnapra esik ez a nap – mondta el tegnap a munka törvénykönyve tervezett változtatásairól Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A módosításban vinnék keresztül azt, hogy ne lehessen kijátszani a minimálbért teljesíthetetlen normák felállításával. Bővíteni kívánják a munkáltatók tájékoztatási kötelezettségét, a munkavállalókkal közölniük kell a felvételkor, hogy van-e üzemi tanács vagy szakszervezet a munkahelyen.
A visszaélések miatt szigorodnának a munkaerő-kölcsönzés szabályai. Ugyanabban a tulajdonosi körben ezt a formát nem lehetne alkalmazni, és nem lehetne visszakölcsönözni a dolgozót saját munkahelyének – mondta a miniszter. A rendes felmondás szabályai eddig nem vonatkoztak a határidős foglalkoztatásra, ez is megváltozna bizonyos korlátok között. Szintén pontosítják a munkaidő-nyilvántartás szabályait annak érdekében, hogy ne legyen fekete-túlóráztatás.
Ezzel párhuzamosan módosulna a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény is – mondta Csizmár. Az eddigi 30 nap helyett akár 60 napig is tarthatna a munkaügyi ellenőrzés. A kiszabható bírság öszszege is változna: felső határa a jelenlegi hatmillió forintról húszmillióra emelkedne. Büntetni súlyos esetben már egy foglalkoztatott esetében is lehetne. Kikényszerítenék a bejelentési kötelezettséget azoknál a külföldieknél, akiknél erre szükség van. A kormány már korábban döntött a munkaügyi ellenőrök jelenlegi 170-es létszámának 100 fős bővítéséről. Mindkét törvénymódosítás jövő év január 1-jétől lépne életbe, és augusztus 4-én tárgyalják azokat az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.
hatástalan döntések. Bernáth Ildikó, a Fidesz-frakció foglalkoztatáspolitikai munkacsoportjának vezetője előrebocsátotta: a legfrissebb statisztikai adatok szerint továbbra is nő a munkanélküliek száma, és nem bővül a foglalkoztatottság. Az eddigi hangzatos kormányzati bejelentések tehát gyakorlatilag semmilyen változást nem hoztak, és ehhez hasonlóan a kabinet mostani döntése sem javít majd az állástalanok helyzetén. A munkajogi biztonságot ugyanis a létbiztonságnak kellene megelőzni, amelyhez munkahelyteremtő és -megőrző lépésekre volna szükség. Ugyan a munkaügyi ellenőrzések szigorítása nem ad gyógyírt a problémára, ám a Fidesz azt legalább elvárná, hogy ne csak a mikro- és kisvállalkozásokra terjesszék ki, hanem a multinacionális cégekre, nagyvállalatokra és kereskedelmi bankokra is. Bernáth Ildikó megjegyezte: a minimálbér kijátszását gátló szabályok most is megvannak a munka törvénykönyvében, csak érvényt kellene végre szerezni azoknak. Mint mondta, helyesebb volna, ha a szakszervezetek ezzel foglalkoznának ahelyett, hogy választási megállapodást kötnek az MSZP-vel. Az édesanyák gyes melletti munkavállalására vonatkozó kormánydöntés kapcsán jelezte: a kismamáknak nem ez a legégetőbb gondjuk, hanem az, hogy sokszor fel sem veszik őket dolgozni. A Fidesz szerint a tegnap bejelentett intézkedéstől nem lesz több kismamának munkája, a valós megoldást az jelentené, ha a Munkaerőpiaci Alapból támogatnák a részmunkaidős dolgozókat foglalkoztató munkaadókat.

Kárenyhítés. A kabinet döntött a július 9–10-i borsodi árvízzel kapcsolatos kárenyhítésről is – mondta el Batiz András kormányszóvivő. A felmérés szerint 134 magántulajdonú lakóingatlanban 11 millió forintos kár esett. A helyreállítási érték 15 millió, ehhez 13,8 millióval járul hozzá a kormány. A szóvivő elmondta azt is: az idei romániai katasztrófák kapcsán Magyarország összesen 167 millió forintnyi segítséget adott a szomszédos országnak.