A magyar mezőgazdaság és a vidék gondjaira az egyik megoldás lehet a rosszabb adottságokat is jól tűrő, kiválóan hasznosítható energiafű. A Szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. és a Hangya Futura Rt. a Szarvasi–1 fajtanévvel ellátott energiafű elismertetésén dolgoznak. A növény nemesítése Janowsky János és Zsolt nevéhez fűződik. Munkájuk eredménye egy olyan energianövény, amely mentőövet jelenthet azoknak, akik a jelenlegi tőkeszegény, a kistermelőkkel sokszor ellenséges agrárpiaci helyzetben nehezen tudnak talpon maradni. Az energiafű jelentőségét ma még korántsem ismerte fel a közvélemény. Pedig pontos számítások mutatják, hogy amennyiben egymillió hektár vetésterületet veszünk alapul, hektáronként tíztonnás terméssel, a fűből nyerhető energia éves mennyisége 154 petajoule lesz. Ez az érték nem kevesebb, mint a teljes hazai energiafelhasználás 15 százaléka. Bodrogközi Gábor, a Hangya Futura Rt. Dél-Pest megyei képviselője emellett azt is kiemelte, hogy az energiafű termesztéséért területalapú támogatás igényelhető, valamint a telepítési költség 45 százaléka visszaigényelhető.
Az energiafű kiváló adottságai miatt a 17 aranykoronánál roszszabb minőségű talajokon is termeszthető. Ez a tény azért fontos, mert 1,7 millió hektárnyi hazai termőföld ebbe a kategóriába tartozik, és sok mindenre érdemben nem hasznosítható. Az energiafű jól bírja a kevés csapadékot, a szárazságot, valamint a szikes, szódás, sós talajokat is. A növény közel két méter magasra nő meg, 10–15 évig kell nevelni, speciális gépeket nem igényel. A fűből készített, pellet vagy brikett formában forgalmazható késztermék speciális égőfej segítségével felhasználható a hagyományos kazánokban is. 2006-tól pedig olyan kazánokat dobnak a piacra, amelyekben bármilyen biomassza elégethető.
Az energiafű termesztése elősegítheti a mezőgazdaság szerkezetváltását, a kistelepülések energiafelhasználását, amivel elsősorban a helyi önkormányzatok élhetnek. Emellett munkalehetőséget biztosít, valamint kíméli az erdőket, hiszen a fű sok helyen fa helyett is felhasználható. A szakemberek számára érthetetlen, hogy ezt a sokhasznú kincset az állam miért nem karolja fel. A kutató-fejlesztő műhelyek egyelőre magukra maradtak, a támogatások csak csordogálnak.

Kiderült, miért látogatott Pécsre Orbán Viktor