Júliusban az üzleti életben s a közigazgatásban nem igazán történik semmi. Ugyanakkor az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek nincs sok vesztegetni való ideje, ha teljesíteni akarja a Pénzügyminisztérium által megszabott 300 millió forintos bevételi előirányzatot. Milyen döntések várhatók a közeljövőben?
– A júliusi igazgatósági üléseken számos döntést meghozunk. Addig eldől, hogy mi lesz a Malév Rt., az Antenna Hungária Rt. és a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) Rt. sorsa.
– Kezdjük a legrégebben pártában állóval, a Malévvel. Harmadik nekifutásra elkel a cég?
– Őszintén remélem, hogy igen. Abban is bízom, hogy egy jó befektető lesz a Malév új tulajdonosa részben azért, mert biztosítaná a légitársaság további működését, részben pedig azért, mert a befektető további piaci lehetőségeket hozna. Ha a Malév esetében a tárgyalások nem zárulnak eredménnyel, a kormány elé kell mennünk, hogy egyeztessünk: hogyan tovább?
– Miért az eladás az egyetlen kiút a cég életben tartására, amikor nincsenek likviditási problémái?
– A cégek eladhatóságáról parlamenti döntés alapján a privatizációs törvény rendelkezik. Hogy mikor és milyen módon, azt a kiemelt társaságok esetében a kormány dönti el. Az ÁPV Rt. a céloknak legmegfelelőbb végrehajtásáért felel. Így volt ez mindig, és így van a Malév esetében is. Egyébként csak három számot mondanék: húszmilliárdos eszközérték, harmincmilliárd forintos adósság és százmilliárd forint bevétel. Ezeket a számokat persze nehéz egymással összehasonlítani, de ez a harmincmilliárdos összeg a legkritikusabb.
– Mert ezt nem akarja átvállalni senki? Pedig az adósságállomány egy része mögött állami garancia van.
– A százmilliárdos bevétel azt mutatja, hogy a cég fizetőképességével nincs probléma, mert folyamatos bevételeiből a kiadásait tudja fizetni. A legnagyobb gondot a folyamatos veszteséges működése jelenti. A légitársaság saját tőkéje – éppen a veszteség minden évbeni levonása miatt – csökken, és arra nagyon szigorú számviteli szabályok vonatkoznak, hogy a jegyzett tőke (a részvények névértéke) és a mindenkori saját tőke hányadosa hogyan alakul. A tulajdonosnak minden évben mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, hogy ezt kompenzálja. Ma már viszont az Európai Unió nem engedi meg, csak különös esetekben, hogy az állam pénzügyileg segítsen.
– Tehát valakinek rendeznie kellene a Malév tőkehelyzetét?
– Arra várunk választ a befektetőktől, hogy hogyan képzelik ennek az adósságtömegnek a visszafizetését, és hoznak-e többletpiacot a cégnek.
– Hány partnert hívtak meg a tárgyalásos eljárásra?
– Hetet. A végső ajánlatot benyújtók pályázatait néhány héten belül szeretnénk elbírálni és azt mondani: van új tulajdonosa a Malévnek. Ha ez nem sikerülne, ismételten a kormányhoz kell fordulnunk, hogy hogyan tovább. Egyébként a Malév mai menedzsmentje kidolgozott egy nullás tervet a további működtetésre.
– A másik nagy vihart kavart cég a Budapest Airport (BA) Rt. Igaz, hogy a földi kiszolgálási üzletág magánosítását ez a konkrét tender nem tartalmazza? Ha így van, akkor mi ezzel a céljuk?
– Ha jól tudom, nemzetközi szabályok rendelkeznek arról, hogy a földi kiszolgálási üzletág nem tartozhat a repülőtéri üzemeltetést ellátó céghez, illetve be kell engedni erre a területre másokat is.
– De már beengedtek, hiszen ma Magyarországon három önálló ground handling (földi kiszolgálócég) is van.
– Egy biztos, mi repülőteret nem adunk el. Hangsúlyozom: üzemeltetőt keresünk, vagyonkezelési jogot adunk el, sőt azok a beruházások, amiket majd ott végeznek a befektetők, azok 50–100 év múlva – ahány évre a szerződés majd szól – visszaszállnak az államra. Szó sincs arról, hogy a régió legdinamikusabban fejlődő repülőterét eladjuk. Egy dolgot a folyamat során szem előtt kell tartanunk: van egy kormánydöntés, amely úgy szól, hogy a repülőteret üzemeltető társaság részvényeit döntően szakmai befektetőnek kell értékesíteni a lehető legmagasabb áron.
– Tehát koncessziót kap a BA Rt.-pályázat nyertese?
– Vagyonkezelési jognak nevezném, de az még nem eldöntött kérdés, hogy ez hány évre fog szólni. Így a jövőbeni nyertesnek bérleti díjat kell fizetnie, és meg kell vásárolnia az ingóságokat, valamint a társaság részvényeit.
– Ha jól értem, a befektető részben tulajdonos és nagyobb részben bérlő lesz?
– Így van. Ráadásul amit a befektető épít a mai BA Rt. területén, a jog lejáratakor az is visszakerül majd az állam tulajdonába.
– Pénzért, amit az állam, azaz mi fizetünk.
– Maradványértéken, természetesen.
–Valójában mi szól egy olyan cég privatizálása mellett, amelynek tavaly 28,6 százalékkal nőtt az utasforgalma, s 33 milliárd forintos bevételt produkált?
– Mint mondtam, ez is kormányzati döntés kérdése. Ha még az idén le szeretnénk zárni az év legnagyobb tranzakcióját, a BA Rt. értékesítését, akkor ennek a pályáztatási folyamatnak el kellett kezdődnie. Egyébként holnap kell kihirdetnünk a prekvalifikációs folyamat eredményét. A BA továbbra is Magyarországon működik, itt fizet adót, itt fejlesztenek, a kieső osztalékot pedig a privatizációs bevétel – reményeim szerint bőven – kompenzálja.
– Az egyik legjelentősebb tranzakció az Antenna Hungária (AH) Rt. papírjainak értékesítése lesz. Mikorra várható döntés?
– A július 28-i igazgatósági ülésre ütemeztük a határozathozatalt.
– Korábban úgy nyilatkoztak, hogy az egyik legfontosabb tényező az árajánlat lesz. Ám ennek ellenére a második fordulóból kizárták a Warburg Pincust, a legmagasabb árat ajánló céget, s beemeltek egy francia befektetőt, amely a legkevesebb pénzt ajánlotta az AH-ért. Miért?
– Nagyon egyszerű: teljesen egyértelműen szakmai befektetőt keresünk az Antenna Hungáriának.
– Ezek szerint megvan a nyertes, hiszen piaci információk szerint a pályázók közül a Macquaire Communications Infrastructure Group az egyetlen szakmai érdeklődő az AH-ra aspirálók közül.
– Hat szakmai befektető van versenyben.
– De beszéljünk a legnagyobb hazai olajcégről, a Molról. Eladják még az idén, vagy nem? Teljesülhet-e az idei üzleti bevételi tervük a Mol eladása nélkül is?
– Három nagy tranzakcióra készülünk: a BA Rt., az AH Rt. és a Földhitel- és Jelzálog Bank eladására. Ez utóbbinál a bevétel függ majd attól, hogy a kormányzat hogyan dönt, és milyen privatizációs technológiát választ. Sor kerülhet szakmai tulajdonos bevonására, vagy kötvényértékesítésre is. Mindegyiknek van előnye, hátránya és kockázata is. Mindegyik értékesítéséből egyenként több tízmilliárdos bevételre számítunk. Vannak ugyanakkor tavalyról áthúzódó értékesítések is. Véleményem szerint a Mol nélkül is teljesíthető a 300 milliárd forintos bevételi előirányzat, ami lehet, hogy 270 milliárd lesz, de az is megeshet, hogy 310. Tény, hogy az államháztartás szempontjából ez nem mindegy. Az ÁPV Rt. üzleti tervében szerepel a Mol-tranzakció, de a részvények értékesítésével jelenleg nem foglalkozunk.
– Hivatalba lépése után nem sokkal bejelentette, hogy az ÁPV Rt. igazgatósága vizsgálatot rendelt el a Tokaj Kereskedőház Rt.-nél a kétszeri tőkeemelés kapcsán. Mi lett ennek az eredménye?
– A vizsgálat lezárult, olyan végeredmény nem született, aminek következtében az ÁPV Rt. igazgatóságának és menedzsmentjének bármilyen intézkedést kellett volna hoznia. Megállapítottuk, hogy miután kormánydöntés rendelkezett mind a két tőkeemelésről s a célirányos szőlőfelvásárlásról, a Tokaj Kereskedőház Rt. igazgatósága egy kormánydöntést hajtott végre. Ugyanezt vizsgálta az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága is, amely hasonló következtetésekre jutott. Ugyanakkor úgy vélem, a cég szempontjából nem volt igazán hasznos ez a tranzakció, hiszen minőségi kritériumok nélkül kellett felvásárolnia a szőlőt, amiből jó minőségű, a márkának megfelelő tokaji bort nem lehetett előállítani.
– Nem a technológia korszerűsítése és a termelőktől való szőlő felvásárlása volt a célja a tőkeinjekciónak?
– Bizonyos fejlesztések benne voltak, de igen, döntően a szőlő felvásárlása volt a cél.
– Végeztek más cégeknél is hasonló vizsgálatot?
– Hasonlóra nem emlékszem, de a felügyelőbizottság munkaterve alapján rendszeresen folytat ellenőrzéseket elsősorban a privatizációkról, de más témákkal kapcsolatban is.
– Napirenden van a Volán-cégek magánosítása?
– A Volán-társaságok a törvény szerint bizonyos hányadukban értékesíthetők lettek volna. Mi felkészültünk a privatizációra és ennek megfelelően készült is egy stratégia, amit az igazgatóság sohasem fogadott el. Mielőtt ez vitára kerülhetett volna, a kormány úgy döntött, hogy ebben a ciklusban nem adják el a Volán-társaságokat. Ennek megfelelően át kellett váltanunk a privatizációs gondolkodásról egy vagyonkezelési koncepcióra. A legtöbb társaság nagyon tőkeigényes, mert fel kellene újítani a buszparkot. Erre – azaz rekonstrukciós programra – a közeljövőben kilencmilliárd forintot szánunk. A Volánok a teljesítményük határára érkeztek, eladható ingatlanjaik már nem nagyon vannak. Ugyanakkor a tömegközlekedés 60-70 százaléka ezen a vonalon bonyolódik, mi inkább ezek megmaradását akarjuk segíteni.
– Mi lesz az egyik legnagyobb agrárcéggel, a Bábolna Rt.-vel?
– Az nem lesz sikersztori. A Bábolna önmagában nagyon fontos az országnak, éppúgy mint a Bábolna Rt. cégei. Ha ezekből néhányat meg lehet tartani és működőképessé lehet tenni, az nagyon nagy eredmény lenne. Óriási az a beszállítói kör, akiknek a Bábolna folyamatosan tartozott, és most a végelszámolási folyamatban ebből már csak kétmilliárd van hátra. Ha jól tudom, napirenden van egy olyan eladás, aminek következtében ezt a tartozást is hamarosan ki tudják fizetni. Amennyiben ez realizálódik, akkor a végelszámolás egyik célja megvalósul. Volt egy koncepció, ami ha bejön, ki lehetett volna fizetni az összes kötelezettséget egyszerre, de nem volt pályázó. Hozzáteszem, hogy a Bábolna helyzete csak a baromfiiparág tükrében értékelhető, amely köztudottan mélyponton van. Például az olcsó brazil csirkével nehéz versenyezni. A Bábolna nevet mindenképpen szeretnénk fenntartani, és a cég veszteségességét minél hamarabb felszámolni. Hamarosan csinálunk egy kasszát, s meglátjuk, hogy mi az, ami maradt, és hogyan lehet a további működést fenntartani, a hiteleket visszafizetni.
– A Hollóházi Porcelán Rt. eladása is napirenden volt.
– Érvénytelennek nyilvánítottuk azt az egyetlen beadványt, amely a pályázati kiírásra érkezett, mert bár meglepően jó ajánlat van benne, de hiányoztak a garanciák. Ám ha ezek előkerülnek, akkor nem zárjuk ki, hogy ezzel a befektetővel tárgyalunk. A cég likviditási problémával küszködik, így egy kisebb segítséget nyújtunk neki, hogy költségeit fedezni tudja. Ugyanez a helyzet a Zsolnay porcelángyár esetében is. Mind a kettő nemzeti érték, de a Zsolnay sem képes működését csak saját erőből fenntartani. Olyan befektetőt keresünk, amely tovább működtetné a céget és még újabb piacot is hozna. A kormány előtt van a másik megoldás a Zsolnay esetében, a cég ingyenes átadása a pécsi önkormányzatnak. Úgy tudom, erről hamarosan döntés születik. Ugyanakkor a tulajdonosi kölcsönünkről nem mondunk le, s egyéb komoly feltételrendszere is van az ingyenes átadásnak.
– Az ÁPV Rt.-nek különösen nagy szerepe van abban, hogy pénzt hozzon az ürességtől kongó államkasszába. De nem sért uniós előírást, hogy a kormány a privatizációból befolyt bevételeket az államháztartási hiány finanszírozására fordítja?
– Az EU ilyen kritériumot nem szab, sőt támogatja a privatizációt. Az ÁPV Rt. által realizált privatizációs bevételek felhasználása nem sért uniós szabályokat. Ezt az sértené, ha a vagyonkezelő tiltott állami támogatások körébe tartozó ügyleteket hajtana végre ebből a bevételből. Erre nincs példa a gyakorlatunkban. Az ÁPV Rt. üzleti tervének sikeres végrehajtása anynyiban segíti a kormányzat munkáját, hogy a bevételek egy része csökkenti a költségvetés finanszírozási igényét, például kevesebb hitelt kell felvenni, a másik része pedig közvetlenül csökkenti a költségvetési deficitet. Ilyenek az ingatlanértékesítésből – mint például az ÁPV Rt. székházának eladása –, vagy az osztalékból származó bevételeink.
– Indokoltnak tartaná, hogy a jelenleg megnevezett tartós állami kört tovább szűkítsék?
– A Volán-társaságokra előbb vagy utóbb sor kerül éppúgy, mint a Magyar Villamos Művek (MVM) privatizációjára. Annak ellenére, hogy én is tisztában vagyok azzal: a közelmúltban döntöttek ezen társaság állami tulajdonban tartásáról.
– Idén december 31-ig hosszabbították meg az ÁPV Rt. igazgatósági elnöki kinevezését. Napirenden van a vagyonkezelő őszi átszervezése is, s két változatról hallani. Az egyik szerint létrejönne a Nemzeti Stratégiai Vagyonkezelő Rt., ez lenne az utód, és idetartoznának nagyobb állami cégek. A másik elképzelés szerint megmaradna az ÁPV Rt., de sokkal kisebb lenne, és valamilyen módon a Kincstári Vagyoni Igazgatóság alá rendelnék.
– Valóban, több tervezet létezik. Az egyik erősítené azt a régebbi holdingkoncepciót, amely azt veti fel, hogy a vagyont üzleti alapon kell kezelni. Szerintem több hasonló típusú szervezetet felesleges párhuzamosan működtetni, mert vagy szakmai vagy más problémák adódnak. Tény, hogy privatizációs és vagyonkezelői tapasztalattal leginkább az ÁPV Rt. rendelkezik, s az üzleti típusú vagyonkezelésnek még 5–10 év kifutása van. Egyre fogynak a vagyonelemek, s az ÁPV Rt. feladatköre ennek megfelelően szűkül és szűkülnie is kell. Én egyébként az üzleti típusú vagyonkezelés híve vagyok. Ezekről azonban szintén nem mi döntünk. Ami az én jövőmet illeti, december 31-ig tervezem az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöki posztját betölteni, de ahogy a múltban és ma is a felsőoktatás az „otthonom”, ráadásul egy új felsőoktatási törvény bevezetését kell irányítani, a jövőben minden erőmmel erre szeretnék koncentrálni.
Az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó társaságok
Társaság Tartós állami ÁPV Rt. ÁPV Rt.
tulajdoni tulajdoni tulajdoni hányad
hányad hányad privatizálható
aktuális % aktuális % aktuális %
Magyar Villamos Művek Rt. 99,00 99,88 0,88
Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. 0,00 99,98 99,98
Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. ar. rv. 11,78 11,78
Magyar Posta Rt. 100,00 100,00 0,00
Antenna Hungária Rt. 0,00 73,71 73,71
Budapest Airport Rt. 25+1 10,00 75,00
Volánbusz Rt. 0,00 100,00 100,00
Vértesi Erőmű Rt. ar. rv. (GM) 29,96 29,96
Tiszavíz Vízierőmű Kft. 100,00 100,00 0,00
Richter Gedeon Rt. 0,00 25,00 25,00
Földhitel és Jelzálogbank Rt. 0,00 53,20 53,20
Magyar Légiközlekedési Rt. 0,00 99,95 99,95
Forrás Vagyonkezelési és Bef. Rt. 0,00 37,86 37,86
Szerencsejáték Rt. 100,00 100,00 0,00
Hungexpo Rt. 0,00 82,01 82,00
Magyar Export-Import Bank Rt. 25+1 25,01 0,01
Hitelgarancia Rt. 50+1 50,02 0,00
Tokaj Kereskedőház Rt. 99,00 99,99 0,99
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Rt. 100,00 100,00 0,00
Balatoni Hajózási Rt. 0,00 48,99 48,99
Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. 100,00 100,00 0,00
Nemzeti Lóverseny Kft. 0,00 100,00 100,00
Pilisi Parkerdő Rt. 100,00 100,00 0,00
VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadg. Rt. 100,00 100,00 0,00
Nitrokémia Vegyipari Rt. 0,00 100,00 100,00
Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. 0,00 100,00 100,00
Borsod Volán Rt. 0,00 96,55 96,55
Pannon Volán Rt. 0,00 93,70 93,70
Magyar Exporthitel Biztosító Rt. 25+1 25,01 0,01
Zala Volán Rt. 0,00 94,37 94,37
Tanulmányi Erdőgazdaság Rt. 100,00 100,00 0,00
Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. 0,00 99,99 99,99
Alba Volán Rt. 0,00 96,10 96,10
Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 25+1 25,01 0,00
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 25+1 25,01 0,01
Martonseed Martonvásári Mg. Rt. 0,00 15,00 15,00
Budapesti Elektromos Művek Rt. ar. rv. (GM) 0,09 0,09
Észak-magyarországi Áramsz. Rt. ar. rv. (GM) 0,01 0,01
Hungaropharma Gyógyszerker. Rt. ar. rv. 0,00 0,00
Herz Szalámigyár Rt. ar. rv. 0,00 0,00
Pick Rt. ar. rv. 0,00 0,00
Kalocsai Fűszerpaprika Rt. ar. rv. 0,00 0,00
OTP Bank Rt. ar. rv. 0,00 0,00
ar. rv.: aranyrészvény Forrás: ÁPV Rt.
