Aranyunk még nincs, csak négy ezüstünk és öt bronzunk, s a tegnapelőtti ötödiket az athéni doppingesetektől megroggyant sportágban bizony meg kell becsülnünk. Zsivoczky Attila tavaly 6. volt az olimpián, a 2001-es vb-4. helyéhez képest pedig csak egyet lépett előre, mégis, mekkora a különbség! Kézzel fogható, nyakba akasztható. A Debreceni SC 28 éves versenyzője a siker velejárójaként rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a vb-ről tudósító magyar újságíróknak.
– Hogyan élte meg a versenyt, a tíz különböző próbatételt a csúcspontokkal, mélypontokkal? – kapta ez első kérdést.
– A mélypont még az elején a távolugrás volt, itt sok pontot elszórtam, de az első nap összességében így is elég jól sikerült. Másnap a gátfutás után megint előjött bennem némi ijedtség, rögtön utána viszont diszkosszal életem legjobbját dobtam, ami már nagyon érett. Aztán két számmal a vége előtt újra erőt vett rajtam valamiféle nyomasztó érzés, ám akkor már azért, mert tudtam, hogy meglehet a bronz.
– Holott még mindig csak az ötödik helyen állt.
– Ez igaz, de még nem volt olyan tízpróbaversenyem, hogy ne a legutolsó szám után lettem volna legelőrébb. Az 1500 méteren jó vagyok, s így a végén számomra mindig olyan a tízpróba, mint amikor valaki kerékpározásban hátulról támad.
– Közben szemmel tartotta a riválisait, az orosz Pogorelovot és az észt Rahnut?
– Alapvetően a saját tempómat futottam, hiszen tisztában voltam vele, nem hibázhatok. Mert az orosz és az észt fiú hiába rosszabb futó nálam, ha a vártnál jobban teljesítenek, abból nagy baj lehet. Persze jó lett volna tudni, mennyivel vannak lemaradva mögöttem, de nem láttam őket. Azokat a másodperceket, amíg a célba érkezésem után észrevettem őket, hogy hol jönnek, nem kívánom senkinek.
– Amikor a kilenc szám után harmadik helyen álló Pogorelov beért a célba, rögtön tudta, hogy elvette tőle a bronzérmet?
– Igen, hiszen fél perccel megelőztem, és a fejemben van a tízpróba teljes pontértéktáblája, tudom, mi mennyit ér. Egyébként az első nap után azért nem aludtam szinte egy percet sem, mert már akkor éjjel is számolgattam.
– Azt miként fogadta, hogy ítéletidőben, több számban is zuhogó esőben kellett versenyeznie?
– Úgy voltam vele, hogy másnak is esik, nem csak nekem. Láttam, hogy a többiek is állják a sarat, nekem is muszáj volt.
– Rúdugrásban azonban az egyik kísérleténél pórul járt az elemek miatt.
– Igen, akkor a letűzés pillanatánál olyan erős ellenszelet fogtam ki, ami egyszerűen kicsavarta a kezemből a rudat, így az a kísérletem elveszett. De szerencsére ez volt az egyetlen kellemetlenségem az időjárás miatt. Amikor pedig még az első napon magasugrásban esőszünetet rendeltek el, az még jól is jött a számomra. Különben talán a 209 centin sem jutok túl. (Végül 215-tel nyerte ezt a próbát – a szerk.) Amikor visszajöttünk, és már csak én voltam versenyben, az egész stadion nekem tapsolt, és ilyenkor egészen más érzés ugrani.
– Édesapja hogyan fogadta, hogy a fia végre dobogós lett felnőtt világversenyen?
– Megkönnyezte a sikert. Mint ahogy én is. Nagyon régóta vártunk már erre az éremre.
Ugyanezt elmondhatja az amerikai Michelle Perry is, aki 26 évesen eddig tavaly hétpróbában 14. volt az athéni olimpián. A 100 méteres gátfutásban már akkor is a jobbak közé tartozott, egy év leforgása alatt pedig a legjobbá nőtte ki magát: világranglista-vezetőként érkezett Helsinkibe, és tegnap nyert is. Miközben az olimpiai bajnoki cím védőjeként honfitársnője, Joanna Hayes a kilencedik gáton csúnyán összetörte magát. A meglépő Perryt azonban már ő sem érhette volna utol. „Olyan ez, amikor egy álom valóra válik”, örült az új világbajnok, aki elárulta, hogy azért a hétpróbával sem hagy fel. No persze a 100 gátat, azt megtartja…
Ide kapcsolódva tavaly ilyenkor azt se hittük volna, hogy a rúdugrás világbajnoka egy holland lesz, márpedig ez immár tény, a 12-es döntőből csak a tizedik legjobb eredménnyel, 581 centivel rendelkező Rens Blom nyert. No persze a „szokásos” időjárási viszonyok közepette most éppen 580 centi is elég volt a világbajnoki címhez.
*****
Eredmények. Férfiak, 200 m: Justin Gatlin (amerikai) 20,04 mp; hármasugrás: 1. Walter Davis (amerikai) 17,57 m; rúdugrás: 1. Rens Blom (holland) 580 cm; nők: 100 m gát: 1. Michelle Perry (amerikai) 12,66 mp; diszkoszvetés: 1. Franka Dietzsch (német) 66,56 m.
drogprobléma
A kábítószer mindent szétroncsol és csak a pusztulást kínálja
