Betegbarátságban is lemaradtunk

Az Európai Unió 12 legnagyobb tagállama közül a 10. helyre sorolta hazánkat egy vizsgálat, amely azt vette górcső alá, hogy mennyire betegbarát az adott ország egészségügyi ellátórendszere.

Az összehasonlított tizenkét nemzeti egészségügyi ellátórendszer közül három emelkedik ki, Hollandiáé, Svájcé és Németországé – állapította meg egy európai uniós munkacsoport, a Health Consumer Powerhouse által végzett vizsgálat. A rangsort egy sok-sok szempontot figyelembe vevő fogyasztói index alapján alakították ki a kutatók.
Vizsgálták például, hogy a betegek közvetlenül hozzájuthatnak-e szakorvosi ellátáshoz, vagy beutalót kell kérniük; megkaphatják-e saját egészségügyi dokumentációjukat; hozzáférhetnek-e a korszerű orvosságokhoz; vannak-e várólisták; mekkora a gyógyszerekhez nyújtott ártámogatás, illetve hogy milyen eredménnyel gyógyítanak az intézményekben bizonyos betegségeket. Megjegyzendő, az első három helyen végzettek a megszerezhető hatvan pontból 46-48 pontot értek el.
Nincs olyan ország, amely valamennyi mutató tekintetében kitűnne – szögezték le a szerzők. Svédország például „bajnok” az orvosi minőség szempontjából, ugyanakkor az ellátásokhoz való rossz hozzájutás miatt leszorult a képzeletbeli dobogóról. Vegyes teljesítményt mutat Anglia is, amely győztes lenne az egészségügyi tájékoztatás tekintetében, de az átfogó pontszámot lerontja a várólisták létezése és a minőség egyenetlensége. A három kelet-európai tagállam – Lengyelország, Magyarország és Észtország – viszonylag jó teljesítményt nyújt, ha azt vesszük figyelembe, hogy GDP-jükből sokkal kisebb százalékarányt fordítanak az egészségügyi ellátásra.
Észtország a meglepő negyedik helyet nyerte el – ezzel megelőzte például Angliát és Franciaországot –, míg Magyarországot a tizedik, Lengyelországot pedig a tizenkettedik helyre rangsorolták. Itt a tervgazdaságról a fogyasztásvezérelt gazdaságra való átálláshoz még sok időre van szükségük – hívták fel a figyelmet a szerzők.
Magyarország a „jó”, a „megjárja” és a „nem túl jó” minősítés közül a legjobbat kapta arra, hogy létezik betegjogi törvény, hogy hozzáférhetünk saját egészségügyi dokumentációinkhoz. „Megjárja” minősítést kaptunk például a gyógyszerár-támogatásra és az új gyógyszerekhez való hozzáférésre, valamint a betegségek (például a rák) gyógyítási eredményeire.
Rossz a megítélése viszont annak, hogy nincs közvetlen hozzájutás a szakorvosi ellátáshoz, azaz a legtöbb helyre beutalót kell kérni a háziorvostól. A „nem túl jó” osztályzatot kaptuk amiatt is, hogy jelentős a várakozási idő a térd- és csípőízületi beavatkozásoknál, illetve hogy nem létezik jegyzék az egészségügyi ellátókról, és nincs róluk semmilyen minőség szerinti besorolás sem.
A mutatószámok néha azonban bizonytalan eredményt hoznak, ezért a szerzők további finomításokat terveznek az indexen – ezt Johan Hjertqvist, a Health Consumer Powerhouse elnöke ismerte el. Nehéz mérni például a különböző kezelésekre való várakozási időt. A szerzők is gyanítják, hogy a nemzeti kormányok az eredményeiket politikai megfontolások céljából eltorzítják. A betegségek gyógyítási eredményeinek mérése is számos kérdést vet fel. Hazánkban néhány hónappal ezelőtt bontakozott ki parázs vita arról, hogy létezhet-e objektív öszszehasonlítás.