Július 29-én tette közzé a Kommerszant orosz napilap a Borisz Abramoviccsal készült interjúját, amelyben a KrasAir vezérigazgatója azt közölte: augusztus első hetében Budapestre utazik, hogy egyeztesse a Malév Rt. megvásárlásával kapcsolatos feltételeket. Az orosz napilap hasábjain Abramovics kifejtette: reményei szerint augusztus 15-ig alá is írják a privatizációs megállapodást. Abramovics semmit nem árult el a vételárról, mindöszsze annyit mondott, hogy az ÁPV Rt. nem- csak a Malév adósságterhének átvállalását szabja az ügylet megkötésének feltételéül, hanem vizsgálni kívánja a légitársaság fejlesztését célzó stratégiai tervet és az útvonalak fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet.
Lapunk két héttel ezelőtt interjút kért Borisz Abramovicstól magyarországi PR-ügynökségén, a Capital Communicationon keresztül, miután július 29-én a Kommerszant orosz napilapban a KrasAir vezérigazgatója azt nyilatkozta: augusztus 1. és 7. között Magyarországra jön, hogy tárgyaljon a Malév megvételéről az ÁPV Rt.-vel. A Capital Communication ekkor azt mondta: Borisz Abramovics Magyarországra érkezik, tárgyal, majd tovább kell mennie, ezért nincs ideje senkinek interjút adni. Tegnap megkérdeztük a Capital Communicationt, lezajlott-e a múlt héten a tárgyalás, ám azt a választ kaptuk: az ÁPV Rt.-vel való megállapodás szerint semmiféle tájékoztatást nem adhatnak. A múlt héten kérdésünkre Oravecz Péter, az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója azt válaszolta, nincs tudomása arról, hogy Borisz Abramovics járt volna az ÁPV Rt. székházában, ám ez nem jelenti azt, hogy a vagyonkezelő és a KrasAir vezérigazgatója ne folytattak volna tárgyalásokat. Az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója tegnap megerősítette múlt heti közlését.
Mint arról korábban lapunk is több ízben beszámolt, az orosz állam többségi tulajdonában álló KrasAir vezérigazgatója és kisebbségi tulajdonosa, Borisz Abramovics különleges kapcsolatot ápol egyes szocialista vezető politikusokhoz köthető érdekkörrel. A sajtó szinte egybehangzóan fontos lobbiszerepet tulajdonít az MSZP pártpénztárnokának, Puch Lászlónak, mint akinek jelentős szerepe van abban, hogy a KrasAir komoly befolyással bír a döntéshozókra. Ez is közrejátszhat abban, hogy Borisz Abramovics a fent említett nyilatkozatot tette egy orosz napilapnak. Abramovics tehát úgy gondolta „készpénznek veheti”, hogy az ÁPV Rt. eladja a Malévet, és erről kizárólag csak a KrasAir vezérigazgatója által is jegyzett AirBridge-dzsel tárgyal és üti nyélbe az üzletet.
Tekintettel arra, hogy a vételárat nem csupán az ellenzék tartja vérlázítóan alacsonynak, hanem egyes kormányzathoz közel álló megfigyelők is, az ilyenkor szokásos módon lábra kapott egy „folyosói hír” a korrupció lehetőségének gyanújáról. A Malév jelenlegi gazdasági mutatószámaival, vagyis piaci értékével köszönő viszonyban sem álló vételár miatt egyre többen gyanítják a kormányzathoz közel álló körökben is, hogy ha nincs ésszerű oka a jelenlegi pénzügyi ajánlatok „jósága” okán a privatizációnak, akkor felmerül a kétség, hogy a háttérben valóban milliárdos kenőpénzzel kecsegtethetik a döntéshozókat. Emlékeztetőül: június elején a Malévnél működő hat szakszervezet – vélhetően pontos belső információk alapján – közösen hívta fel a figyelmet arra, hogy „az egyik politikai párt pénztárnoka menedzseli a mostanában előtérbe került, egykori szovjet tagállamból származó pályázó konzorciumot”. A szakszervezetek azt is állították: „A versenyt nagyban befolyásolja, hogy melyik pályázó mennyi és milyen pozícióban lévő információszállítót tudott a Malév szervezetében benntartani, illetve oda beépíteni. Ezek a csatornák naprakész információkat szolgáltatnak ki a Malév adataiból megbízóiknak.”
A Magyar Nemzet a KrasAirhez tartozó hazai résztvevők, illetve strómanok kilétére a 2005. április 6-án bejegyzett AirBridge Rt. cégirataiból derített fényt. A húszmillió forint jegyzet tőkével létrehozott társaságot Kiss Kálmán nyugalmazott magas rangú határőrtiszt mellett Költő Magdolna és Leonov Pjotr Viktorovics jegyzi. Leonov a KrasAir vezérigazgatójának, Borisz Abramovicsnak a képviseletét is ellátja Magyarországon. Abramovics Kiss Kálmánnal közösen tulajdonolja az AirBridge Rt. részvényeit, a többségi tulajdonos a KrasAir vezérigazgatója.
A céget jegyző Költő Magdolna, a Malév korábbi igazgatósági tagja számos, a Resonator Kft. nevével jelzett cégcsoporthoz tartozó társaságban bukkan fel cégvezetőként, illetve tulajdonosként. A budaörsi ipari parkot is magába foglaló Resonator Kft.-hez köthető cégcsoport fő tulajdonosa Szabó András, aki 2002 óta a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. elnöke. Információink szerint kiváló kapcsolatot ápol vezető szocialista politikusokkal. Költő Magdolna ez év március 16-i rendkívüli közgyűlésen mondott le a Malév privatizációs érdekeltsége miatt a Malév igazgatósági tagságáról 2005. február 24-i hatállyal. A Resonator Kft.-nek a jelenlegi kormányzat alatt több, busás hasznot hozó üzletet sikerült nyélbe ütnie.
A Budapesti Nőház Egyesület botrányos bérleti ügyére korábban a Népszabadság hívta fel a figyelmet. A nőközpont a Városligeti fasorban, egy villa alagsorában bérelt ingatlant, ahova lépcsőkön vezet fel, aztán lépcsőkön le az út. A 250 négyzetméteres ingatlant havonta mintegy 1,1 millió forintért adta bérbe a tulajdonos Resonator Kft. Elegáns környék ide, Városligeti fasor oda, ez indokolatlanul magas árnak tűnt – legalábbis a Népszabadságnak. A kormányhivatal azonban – mint a lap írja – bőkezű szponzornak mutatkozott. „Vállalta, hogy hat hónapig fizeti a bérleti díjat, és Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter személye arra is garanciának tűnt, hogy a későbbiekben sem lesz gond az anyagiakkal” – közli a lap. Később a bérleti viszonyt már Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter hivatalba lépése után felmondták.
Költő Magdolna a Resonator Kft. pénzügyi igazgatójaként nyilatkozott laptársunknak elmondva, az esélyegyenlőségért felelős minisztériummal megállapodás született, hogy a tárca utólag kifizeti az elmaradt háromhavi bérleti díjat. Cserébe a Resonator Kft. eltekintett az ötéves bérleti szerződés teljesítésétől, és nem támaszt anyagi követeléseket. A Resonator legnagyobb üzletéről Vitéz F. Ibolya, a HVG újságírója számolt be. A HVG a Budapest Airport 1-es terminálja felújításának pénzügyi hátterét igyekezett feltárni, amikor a közérdekű információkat azzal igyekezett a kivitelező Magyar Építő Rt. igazgatója elhárítani, hogy az ügyletet „szigorú államtitok által védett fejlesztésként” kezelik. A beruházásban a Resonator Kft. alvállalkozóként az épületgépészeti munkákat végezte. A HVG információi szerint a felújítás költségvetését mesterségesen pumpálták fel kilencmilliárd forintra a Budapest Airport tavalyi, tízmilliárd forintos rekordnyeresége közelébe, arra eredetileg kétmilliárdot szántak. Mint ismert, jelenleg a Budapest Airport privatizációja is folyik, nem kisebb botrányt ígérve, mint a Malév ügye. Visszatérve a resonatoros tisztségviselő, Költő Magdolna által jegyzett AirBridge Rt.-hez, a felügyelőbizottságban Nyegomedzjanov German mellett Ács Sándort és Zubek Jánost találjuk. Zubek János a 90-es évek elejéig a határőrség szóvivője volt. Zubek kiválóan beszél oroszul, és a nyolcvanas évek elején elvégezte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő társadalomtudományi akadémiát.
*****
Vita az árról. Tizenkét–húszmilliárd forintra tehető az az összeg, amely reális ár lenne a Malévért – mondta Papcsák Ferenc fideszes képviselő az MTI-nek. Papcsák a kormányszóvivő szerdai közlésére reagált, amely szerint a Fidesz akár egy forintért is elviheti a Malév Rt.-t, ha viszi vele együtt a cég 36 milliárd forintos adósságát, továbbá azokat a kötelezettségeket, amelyek tőkeemeléssel fedezhetők a vállalat jelenlegi gazdálkodásában és működésében. A politikus kijelentette: a szóvivő „gazdaságilag nem gondolta át” mondandóját, a 36 milliárd forint ugyanis nem adósság, hanem a társaság kötelezettségállománya, konkrétan 24 repülőgép lízingdíjának összege, ami a Malév 120 milliárd forintos éves árbevétele mellett „könnyen kezelhető”. Az SZDSZ szerint a légitársaságot mielőbb magánosítani kell, azon a legmagasabb áron, ami piaci alapon elérhető.
Egy szakvélemény
Társadalom-politikai okok:
Szakmapolitikai okok:
Piaci, gazdasági kockázatok:
Összefoglalva:
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!