Kiderült, Sevan egyik alkalmazottja is érintett a vesztegetési ügyben. Alekszander Jakovlev, az ENSZ egyik beszerzési ügyintézője elismerte, hogy kenőpénzt fogadott el – ha bűnössége bebizonyosodik, a bíróság akár 60 éves börtönbüntetést és 750 ezer dolláros bírságot is kiszabhat rá. Egyidejűleg az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata közölte: a korrupcióval vádolt orosz ENSZ-tisztségviselő nem orosz diplomata, soha nem dolgozott a moszkvai külügyminisztériumban. A Volcker-bizottság jelentése szerint Jakovlev mintegy egymillió dollár kenőpénzt fogadott el, egyrészt a program által összesen 79 millió dolláros megrendelésre szert tett vállalatoktól, másrészt egyéb ügyletek kapcsán.
Az amerikai szenátus az ENSZ-program ügyleteit vizsgáló jelentésében azt állította, hogy Oroszország sokkal nagyobb és fontosabb szerepet játszott, mint korábban feltételezték. Név szerint is megemlítették például Alekszandr Volosint, az elnöki hivatal volt vezetőjét, Vlagyimir Zsirinovszkijt és pártját, továbbá az Egység (Egységes Oroszország) pártot, a kommunistákat és a külügyminisztériumot.
Az ENSZ 1996-ban indította el az Olajat élelemért programot, hogy így enyhítse az iraki lakosságot sújtó szankciókat. A programban Irak élelmiszerek és gyógyszerek fejében adhatott el olajat az ENSZ közvetítésével. Szaddám Huszein két évvel ezelőtti bukása után azonban kiderült, hogy az irakiak és az ENSZ alkalmazottai is saját hasznukra üzleteltek.
drogprobléma
A kábítószer mindent szétroncsol és csak a pusztulást kínálja
