Keserűség Dunaszerdahelyen

Szabadlábon védekezhetnek Szlovákia – vagy talán egész Közép-Európa – eddigi legnagyobb alvilági leszámolásának vádlottjai. A nagyszombati kerületi bíróság öt évvel a gyanúsítottak letartóztatása után sem volt képes megkezdeni az ügy tárgyalását, ezért hagyhatta el a lipótvári fegyházat még tavaly Szamaránszky Árpád (aki azóta egy autóbalesetben életét vesztette), majd az idén júliusban Raisz Csaba, a hét szerdáján pedig fivére, Szilárd is.

A vádlottak szabadlábra helyezése miatt az igazságszolgáltatás csődjéről cikkezik a szlovák sajtó. Mert – ahogy Dunaszerdahelyen általában kommentálják a kialakult helyzetet – „korruptak a bírák, és nevetséges az a jogrend, amely lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a vádlottak szabadlábon védekezhessenek, hiszen akkor mennek külföldre, amikor csak akarnak”. Persze másként vélekedik a Raisz fivérek édesapja. Szilárd júliusi szabadulása után azt nyilatkozta: fiai „valakinek a bosszújából” töltöttek ennyi időt börtönben, s „ha van igazság, akkor csak felmentő ítélet születhet” az ügyben.
A rendőrség nem kívánja kommentálni a döntést, pedig nem ez az első eset, hogy hosszadalmas nyomozás után letartóztatott, veszélyes bűnözőket engedett szabadon a bíróság. Daniel Lipsic igazságügy-miniszter – bár visszafogottan nyilatkozott lapunknak – elmondta, hogy a nagyszombati kerületi bíróság illetékes tanácsa tehet a kialakult helyzetről, mert szakmailag hibásan kezelte az ügyet. – Éppen az ilyen esetek miatt javasoltam nemrégiben speciális bíróság létrehozását, amely a politikusok korrupciógyanús ügyeiben, illetve a szervezett bűnözéssel összefüggő perekben hivatott dönteni – emlékeztetett a miniszter. – Biztos vagyok abban, hogy a különleges testület működése hozzájárul majd ahhoz, hogy a legsúlyosabb ügyeket is időben lezárja az igazságszolgáltatás.
A nagyszombati kerületi bíróság elnöke, Anton Jacek egyébként azt ígérte, ősszel megkezdődik a dunaszerdahelyi vérengzés büntetőpere. Emlékezetes: 1999. március 25-én a Fontána bárban meggyilkolták a „Joe papaként” ismert Pápay Tibort és kilenc társát, akiket a csallóközi alvilág legbefolyásosabb bűnözőiként emlegettek annak idején. A rendőrség szerint klasszikus alvilági leszámolásról volt szó, azaz egy másik csoport akarta átvenni a hatalmat a térségben. A nyomozók viszonylag rövid idő alatt kiderítették, hogy a felbujtó, illetve a gyilkosság kitervelője Sátor Lajos volt (akit azóta is hiába köröz a rendőrség), a végrehajtók pedig a már említett három fiatalember, illetve még egy, aki ukrán akcentussal beszélt, és ugyancsak hiába kereste, keresi (?) a rendőrség.