Mintegy kétszázmilliárd forintot hagynak majd az állampolgároknál azok a most formálódó adótörvények, amelyeket szeptember második felében nyújt be a kormány a parlamentnek – jelentette be tegnap Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára, aki azonban kitérő válaszokat adott az adótörvényeket kompenzáló lépésekre, így nem részletezte, hogy jövőre összesen hány milliárd forint értékben hoznak megszorító döntéseket, illetve hogy a minisztériumokat érintő zárolások milyen beruházásokat késleltetnek. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban az államtitkár elismerte, hogy a büdzsé tervezése késésben van az eddigi gyakorlathoz képest, ám mint mondta, ennek legfőbb oka, hogy most különösen sok a nehezen kalkulálható makrogazdasági elem. Molnár kitért az iparűzési adó problémájára is, amiről elmondta: nem számítanak arra, hogy ezzel a kérdéssel 2008-ig foglalkozniuk kellene.
Az elmúlt három év tapasztalata azt bizonyítja, hogy az adócsökkentésre vonatkozó kormányígéretek eredménye rendre adó- és járulékemelés lett – értékelte a minisztériumi bejelentéseket lapunknak Tállai András, a Fidesz gazdaságpolitikusa, aki emlékeztetett: az MSZP–SZDSZ-kormány eddig 35 esetben emelt adót, szeptembertől pedig újabb közteheremelés lép életbe.
*****
Kijátszható az áfacsökkentés. Egy decemberi, négy-öt százalékos áremeléssel a kereskedők jövő év január elsejétől maguknál tudják tartani azt a négy százalékot, amit a kormány levesz az áfából, miközben azt hirdethetik, hogy csökkentették áraikat, azaz nem jutottak extraprofithoz. A trükkel a fogyasztóvédelmi szervezetek sem tudnak mit kezdeni, hiszen a boltosok bizonyítani tudják az árcsökkentés tényét.
Átlag felett drágult az energia. Júliusban 3,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint az előző év azonos időszakában – tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatsor értelmében a legnagyobb mértékben, 6,2 százalékkal a háztartási energia drágult, miközben a helyi tömegközlekedésért 14, a szemétszállításért és a csatornadíjért egyaránt 12 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel korábban. Az üzemanyagok árnövekedése szintén magasabb volt az átlagosnál: a járműüzemanyagok 13 százalékkal növekedtek egy év alatt. Az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, három százalékkal emelkedtek.
