Koronát szenteltek a felvidéki magyarok

Erdély-szerte tucatnyi településen rendeztek Szent István-napi ünnepséget a hét végén, ezek közül pedig kiemelkedett a székelyföldi Zeteváralján tartott megemlékezés, amelynek keretében szobrot emeltek az államalapító királynak. A legtöbb politikus a Maros megyei Székelyszentistvánon tette tiszteletét, többek között Dávid Ibolya MDF-elnök, aki politikusi pályafutása során első alkalommal ünnepelte augusztus huszadikát a határon túl. Beszédében kiemelte: augusztus 20. a magyarság legősibb, együvé tartozásunk legnagyobb nemzeti ünnepe, amikor minden magyar szükségét kell érezze annak, hogy részt vegyen ezen a nemzeti búcsún. Markó Béla kormányfő-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint Szent István egy alapvető történelmi, kulturális és politikai dilemmát: a változásét és a megmaradásét oldotta fel sikeresen, amikor rákényszerítette nemzetét, hogy teljes mértékben kereszténnyé és európaivá váljon. Arany János szülővárosában, Nagyszalontán kopjafát emeltek az ünnepség tiszteletére.
Szlovákia magyarok lakta településein mindenütt megemlékeztek államalapító Szent István királyunkról. Az idei rendezvények közül a legemlékezetesebb minden valószínűség szerint az ipolybalogi és a Duna és a felvízcsatorna közé szorult vajkai ünnepség lesz. Míg az Ipoly menti faluban a Szent Korona hiteles másolatát szentelték fel a templomban, a település magyarjai Szent István-szobrot avattak.
A Szent István-napi rendezvényeken részt vettek a Magyar Koalíció Pártja politikusai is. Ipolyságon Bugár Béla pártelnök, a szlovák parlament alelnöke mondott ünnepi beszédet, államalapító királyunk intelmeit idézte, s kifejtette, a magyarság és a vele együtt élő nemzetek mindig akkor élték a felemelkedés időszakát, amikor békében, kölcsönös tiszteletben, együtt próbálták megoldani az adott kor legfontosabb feladatait. Tardoskedden Csáky Pál, a szlovák kormány alelnöke beszélt arról, hogy az Európai Unió bővítése járulhat hozzá a nemzet újraegyesüléséhez a határok módosítása nélkül. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az Európai Unióban az útkeresés a jellemző napjainkban: minden nemzet megpróbálja újrafogalmazni önmagát és helyét az egységesülő Európában. Az említettek mellett megemlékeztek a délvidéki, a horvátországi és a kárpátaljai magyarok is az államalapító király ünnepéről.