Százméternyire a kecskeméti történelmi városközponttól, részben a helyi védettségű, ám lebontott Kecskeméti Gőzmalom helyén felhúzott hatalmas tömegű épület építési engedélyezési eljárását sorozatos szabálytalanságok jellemezték, állapította meg Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, amint arról már hírt adtunk. Számos ajánlást tett a helyi vezetőknek, több miniszternek. Kezdeményezte, hogy a kormány gondoskodjon arról, „hogy a jelentős tömegforgalmat vonzó létesítmények, kiemelten a bevásárlóközpontok elhelyezésére és építésére vonatkozó, országosan kötelezően betartandó külön szabályokkal egészítsék ki a vonatkozó jogszabályokat, továbbá gondoskodjon arról, hogy mind az anyagi-jogi, mind az eljárási szakmai szabályok … egységes egészet alkossanak”. Felkérte a miniszterelnököt, hogy állítson fel tárcaközi bizottságot a felelős szakminisztériumok munkájának intézményes összehangolására.
Kecskeméten úgy kapott zöld utat ez az építkezés, hogy hiányoztak a szakhatósági engedélyek, tiltakoztak ellene civil szervezetek és a műemlékvédők nemzetközi szervezete, az Icomos is. Az új épület számos szakember egybehangzó véleménye szerint súlyos közlekedési gondokat okoz majd, és szétfeszíti a hagyományos városszerkezetet.
A megyei főügyészség megóvta az elvi építési, majd az építési engedélyt, a Legfőbb Ügyészség az építkezés leállítását indítványozta – a kereskedelmi központ mégis felépült. Lenkovics Barnabás több mint ötvenoldalas jelentésében fegyelmi eljárás megindítását kérte a polgármestertől az építési engedélyt kiadó kecskeméti főjegyző ellen. Információink szerint a közgyűlés elé terjesztett beadványt viszont, amely arról szól, hogy ne induljon eljárás a főjegyző ellen, maga a főjegyző írta alá, aki tévékamerák előtt elismerte, hogy beadványa indoklásának megfogalmazásában – az ő kérésére – a bevásárlóközpont építtetőjének jogi képviselője segítette.
Beszámoltunk róla, hogy az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) korábban a beruházó kérésére órák alatt kizárta az építési engedélyezési eljárásból a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatalt (a másodfokot). Az elvi építési és az építési engedély megóvására vonatkozó papírok ezek után megjárták a Pest megyei (kétszer is), a Csongrád megyei, a Győr-Moson-Sopron megyei és a Baranya megyei hivatalt. Az első kettő elfogultságot jelentett be. Úgy tudjuk, az OLÉH ezek után telefonon megkérdezte a győrieket, hogy elfogultak-e az ügyben, vagy sem. A győriek közölték, hogy nem, tehát megkapták a megbízást. De amikor kiderült, hogy hozzájuk került az ügy, a Malom Center néven ismertté vált épület beruházója beperelte őket nem vagyoni kártérítésért. Ha viszont perben állnak az építtetővel, már elfogultnak minősülnek. Ezek után került az ügy a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatalhoz, amely kizárta a kecskeméti főjegyzőt az építési engedélyezési eljárás további intézéséből (időközben a beruházó megkérte a használatbavételi engedélyt), és az óvásokat elutasította.
A kecskeméti főjegyző kiadta az épületre a használatbavételi engedélyt, még mielőtt kézhez vette volna a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal értesítését arról, hogy kizárták őt a további ügyintézésből, ugyanakkor intézkedett a Mérnöki és Környezetgazdálkodási Iroda vezetőjének nyugdíjazásáról.
Gáspár Jenő, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal hatósági főosztályának vezetője kérdésünkre úgy nyilatkozott: tudomása szerint szóban nem közölték a kizárásról szóló döntésüket a főjegyző asszonnyal, tértivevényes levélben értesítették róla.
A Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője – amely a kecskeméti önkormányzat törvényességi felügyeletét továbbra is ellátja, csak az építési engedélyezési eljárásból van kizárva – néhány hónapja jogerősen pert nyert a megyei bíróságon a szóban forgó épület építési telkének kialakítására vonatkozó keresetével. Bebizonyosodott, hogy az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülő közterületet adott át területcserével az építtetőnek, eljárása ezért törvénysértő volt. Ezt az ítéletet legutóbb a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta, egyúttal elutasította a beruházó és a város felülvizsgálati kérelmét.
Az ügyben több per folyamatban van. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott értesülés szerint a hivatali visszaéléssel való nyomozás lefolytatásával a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságot bízták meg. A vizsgálat az adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően ismeretlen tettes(ek) ellen indult meg.
Amíg a nyomozás ki nem deríti, hogy kinek mi a felelőssége ebben az építési ügyben, neveket nincs jogunk említeni.
Vizsgálatot folytat a kamaraügyész is a Magyar Építészkamarán belül. A történet azonban már most is jó néhány tanulsággal szolgál. Ki-ki levonhatja belőle a magáét.
origo.hu
Kapu Tibor régi bizonyítványa került elő – meglepő dolog derült ki
