A XII. kerületi önkormányzat július 28-án elfogadta a kerület rendezési tervét – a rendelet augusztus 20-án lép hatályba. Ezzel beépíthetővé válik a Béla király út 28. szám alatti volt államfői rezidencia telke. Nem biztos azonban, hogy olyan módon, ahogyan a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elképzelte. Emiatt kérdésessé vált, hogy a Magyar Fejlesztési Bank megköti-e a kincstárral a végleges adásvételi szerződést, és kifizet-e a kormánynak további 1,4 milliárd forintot. A 13 hektárnyi ingatlan eladásáról 2002 februárjában írt alá előszerződést a KVI és az MFB. A pénzintézet kétmilliárd forint előleget adott a KVI-nek a teljes 3,4 milliárdos vételárból. Az előszerződés azt tartalmazta, hogy a végleges megállapodásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat beépíthetővé nyilvánítja a területet, s intézményi övezetből átsorolja a telepszerűen beépíthető L7 kategóriába. A másik feltétel a telekrendezés volt. A Béla király út vételárát új rezidencia kialakítására kellett volna fordítani. A kétmilliárdos előleg azonban elment anélkül, hogy annak szemmel látható nyoma lenne. Sólyom László államfő arra kényszerült, hogy régi társasházi lakásában éljen, amelynek biztonságára lakókocsiból vigyáz a rendőrség. Az államfő szóvivője szerint bíznak a közeli megoldásban.
Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója néhány napja felkereste az MFB vezetőit, és sürgette a végleges szerződés aláírását. A még ki nem fizetett 1,4 milliárd forintot csak a megállapodás megkötése után utalja át a bank az államkasszának.
A pénzintézettől úgy értesültünk: a KVI igazgatójának közléséből tudnak arról, hogy döntött az önkormányzat, s a feltételek teljesültek. Hozzátették azonban, az előszerződés szerint meg kell várni, hogy a városrendezési terv jogerőre emelkedjen. A telekalakítást szintén végre kell hajtani, s nemcsak fizikailag, hanem a jog szerint is – ehhez legalább telekkönyvi széljegy szükséges. Mindez arra utal, hogy a pénz átutalására legalábbis várnia kell a kormánynak. Zelles egyébként lapunknak is azt mondta, hogy az önkormányzat – amely egyébként nem részese a szerződésnek – minden feltételt teljesített. A késedelem okaként a vezérigazgató azt jelölte meg, hogy Mádl Ferenc az év végéig nem tud kiköltözni a Béla király útról, mert a társasházban, ahol lakást vettek a részére, éppen emeletráépítés zajlik. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy az előszerződés nem szól a rezidencia kiürítéséről.
A kerület augusztus 20-tól érvényes városrendezési terve felveti: vajon ez a rendezés megfelel-e az MFB elképzeléseinek? A képviselő-testület ugyanis nem L7-es, telepszerűen beépíthető kategóriába sorolta a 13 hektáros kormányzati rezidenciát. Sőt, mint Kosztolányi Dénes képviselő, a tulajdonosi és városrendezési bizottság elnöke elmondta, nem is sorolta át a területet. Az továbbra is intézményi zöldövezetben van, azzal a változással, hogy részben beépíthetővé vált: tízezer négyzetméterenként lehet rajta egy-egy ötemeletes házat emelni. A teljes 13,2 hektárból emellett lejön 7700 négyzetméter – ezt elkülönítik közparknak az önkormányzat javára. Itt helyezkedik el a Béla király kútjaként ismert középkori védett forrás. A maradék 12 hektáron tehát egy-egy épület helyezhető el hektáronként, önálló telkeken. Azonban mégsem építhető 12 épület, mert a kerület előírta a jelenleg ott található négy, jelenleg is védett kormányszálló megtartását. Csak maga az elnöki lakás és a gazdasági szárny bontható le.
Magyarán: további nyolc épület hozható még létre. Ha a terület L7-es övezetbe került volna – az ilyen átsorolás a főváros hatásköre –, az tízszer ekkora beépítést tett volna lehetővé. Az egyhektáros telkek helyett 300 négyzetméteres telkek kialakítására adott volna módot.
Kosztolányi Dénes szerint azt vették alapul, hogy a tulajdonos a magyar állam, függetlenül attól, milyen kormány dönt és intézkedik az ügyben. „Az önkormányzat megadta a választás lehetőségét a kormányzatnak” – hangsúlyozta Kosztolányi. Szerinte a terület rezidencia is lehet a mostani összesen öt épülettel. Másik verzióként fele-fele arányban hasznosíthatják, részben zöld és részben beépített területként. Végül: beépíthetik, de csak tíz százalékban: hektáronként emelhetnek egy-egy épületet, a meglévő négy figyelembevételével.
Bár a bank és a kincstár szerződéséhez semmi közük, nem szándékozunk akadályozni a terület optimális hasznosítását – mondta Kosztolányi Dénes, a Fidesz kerületi frakciójának vezetője. Úgy véli azonban, hogy a kerületi érdekek s a védett értékek tisztelete mindenkit kötelez. – Nem óhajtjuk viszonozni Lamperth Mónika döntését – hangsúlyozta, utalva arra, hogy a miniszter korábban visszavonta azt a 700 milliós összeget, amelyet az önkormányzat a Széchenyi-terv pályázatán nyert el tömbrehabilitáció céljaira. – Azóta is pereskedünk az ügyben – jegyezte meg a képviselő.
Kosztolányi szerint jelenleg semmilyen hivatalos eljárás nincs a kerületben az ingatlant érintően. A telekalakítás csak augusztus 20-a után indulhat, a rendezési terv hatályba lépését követően. Elvi építési engedélyt pedig csak az kaphat majd, akinek önálló, bejegyzett telke van, tulajdoni lappal igazoltan. Mindezek feltétele, hogy a Béla király kútját körülvevő 700 négyzetméteres terület bejegyeztessék az önkormányzat javára a kerület tulajdonaként – eddig ugyanis ez kincstári vagyon volt.
A városatya sajnálatosnak tartja, hogy a KVI nem kérdezte meg sem a Hegyvidék, sem a Rózsadomb vagy Óbuda polgármesterét, nem tudnak-e megfelelő helyet ajánlani államfői rezidencia céljaira. A XII. kerület felhívta volna például a figyelmet a Fácános, a Lóránt út vagy a Hegyhát út kivételes szépségű részeire – hangsúlyozta a képviselő. Szerinte így gyorsabban megoldódhatott volna az államfő elhelyezése.
Manchester United
Kemény Dénes: szarvaskolbász Fergusonnak, elutasított ajánlat a Beckham-mezért
