Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Gellért Kis Gáborral való tegnapi találkozója után úgy fogalmazott: azt kérte a kuratóriumi elnöktől, hogy mindvégig a társadalom pártatlan tájékoztatáshoz való jogát, valamint a rádióban dolgozók jogát tartsa szem előtt, amikor lépéseket tesz a közmédiummal kapcsolatban. Mandur László, a parlament ugyancsak szocialista alelnöke a tegnapi Nap-keltében már nem fogalmazott ilyen finoman: mint mondta, a kuratóriumi elnök intézkedései eltúlzottak.
A parlament és a kuratórium elnöke egyetértettek abban, hogy a rádióban kialakult helyzetre az jelentene megoldást, ha végre sikerülne elnököt választani az intézmény élére. A Magyar Rádió sajtóosztálya által kiadott közlemény ezzel egybehangzóan fogalmaz, valamint üdvözli Szili Katalinnak a rádió dolgozóira, azok jogaira történő utalását.
Ismert: Gellért Kis Gábor szocialista főkurátor múlt héten úgy döntött, addig nem utalja át a költségvetésből a közmédiumnak járó havi 580 millió forintot, amíg Hollós János át nem adja az intézmény irányítását Szíjártó Istvánnak. Az utóbbi napokban Gellért Kis finomított álláspontján, mint mondta, nem döntött a pénzek visszatartásáról, csupán nem utal addig, míg az elnökség erre fel nem hatalmazza. Erre a döntésre holnap kerülhet sor, a testület ugyanis ekkor tárgyalja meg a kérdést.
Az ügyben Gellért Kis Gábor jogértelmezést kér a parlament jogi és alkotmányügyi, valamint kulturális és sajtóbizottságától. Lapunk megkeresésére több jogász is úgy vélte: a parlament mint tulajdonos természetesen vizsgálhatja a jogi helyzetet, annak eredménye azonban nem kötelező érvényű senkire nézve sem. Mészáros László, a kuratóriumot felügyelő ellenőrző testület vezetője tudatta: nem kívánnak politikai erők által irányított testülethez fordulni, hanem az ügyészség állásfoglalását kérik, amiért Gellért Kis Gábor „szándékosan ellehetetlenítette és akadályozta a kuratórium működését”. Szadai Károly, a közrádió kuratóriumi elnökségének fideszes alelnöke is úgy fogalmazott, szükséges az ügyészség állásfoglalását kérni Gellért Kis viselkedéséről. Siklósi Beatrixtől, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének alelnökétől megtudtuk, a szövetség holnapi elnökségi ülésén határoznak a szakma érdekében meghozandó lépésekről. Matúz Gábor, a Közszolgálati Műsorkészítők Szakszervezetének elnöke lapunknak úgy fogalmazott: „meg kívánjuk várni, hogy a zsarolásízű ötletből tény lesz-e szerdán, vagy sem”.
Gellért Kis Gábor egyébként úgy véli: a rádió fideszes, jobboldali, Kondor-féle megszállás alatt áll, melynek következtében az intézmény hírműsorai súlyosan elfogultak és kiegyensúlyozatlanok. Felvetésünkre, hogy a kiegyensúlyozottságot vizsgálni hivatott ORTT jelentései rendre kiegyensúlyozottnak minősítik a rádió híradásait, Gellért Kis elmondta: „Nem kell ORTT-jelentés ahhoz, hogy megállapítsam a kiegyensúlyozatlanságot.”
A Dunánál nem ment. A közalapítvány elnöksége nem jelölhet ki ügyvezetőt – derül ki a Legfőbb Ügyészségnek a Duna Televízió ügyében ez év márciusában hozott állásfoglalásából. Az ügyészség jogsértőnek ítélte, hogy a közmédium kuratóriumi elnöksége – a televízió elnökének megválasztásáig – tavaly szeptemberben a gazdasági igazgatót jelölte meg ügyvezető alelnöknek. Eszerint a kuratórium elnöksége túllépte a hatáskörét. A cégbíróság egyébként nem jegyezte be az elnökség által kijelölt gazdasági vezetőt. Ha a bejegyzés megtörtént volna, a vádhatóság pert indíthatott volna a bejegyzés törléséért – derül ki az ügyészi állásfoglalásból. A törvényességi felügyeletet ellátó ügyészi szervezet felhívta a figyelmet, hogy a Duna TV vezetési gondja – az átmeneti időben – az 1996-os médiatörvény hiányosságaiból eredt. Ilyen esetben csak úgy állítható helyre a jogszerű állapot, ha a kuratórium megválasztja az új elnököt – tartalmazta az irat. (K. A.)
