Az első lakást vásárlók háromszázalékos kamattal elérhető hiteléhez beérkező kérelmeket a normál ügymenet szerint bírálják el a bankok: tehát az igénylőnek a normál sztenderdek szerint is hitelképesnek kell lennie, hogy megkaphassa a kedvezményes kölcsönt – írja összefoglalójában a Világgazdaság. Bár a részletes szabályozás még nem jelent meg, a főbb paramétereket – részben a más, támogatott konstrukcióknál működő gyakorlat miatt – már tudni lehet.
A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sok részletet elárult a legújabb támogatott hitellel kapcsolatban. Így azt már most biztosan tudni lehet, hogy a hitel összege legfeljebb ötvenmillió forint lehet, maximum 25 éves futamidő mellett, a kölcsön tízszázalékos önrész mellett is igénybe vehető első saját lakás vagy ház vásárlásához, az ingatlan vételára legfeljebb százmillió forint, és négyzetméterenként legfeljebb másfél millió forint lehet, a hitel kamata évi fix három százalék, a kölcsön más, állami támogatás mellett elérhető konstrukciókkal is kombinálható, a konstrukció nem kötött az igénylő életkorához, az ingatlan elhelyezkedéshez, a gyermekvállalás sem feltétel, az igénylőnek rendelkeznie kell legalább kétéves, magyarországi tb-jogviszonnyal.
Az új hitelkonstrukció igénylése nem kötött életkorhoz, ám a banki hitelbírálat szempontjából mégsem teljesen mindegy, hogy milyen idős az igénylő. A lakossági hiteleknél általában hetven éves felső korhatárt alkalmaznak a bankok, ami nem a hitelfelvétel időpontjára, hanem a futamidő végére vonatkozik. Ha valaki szeretné maradéktalanul kiaknázni a 25 éves futamidőben rejlő lehetőségeket, legfeljebb 45 éves lehet a hitel igénylésekor. Ez első látásra szigorú megkötésnek tűnik, de banki szempontból érthető: minél idősebb ugyanis az adós, annál nagyobb valószínűséggel feltételezhető, hogy a jövedelme csökkenése vagy egészségügyi problémák miatt nem tud olyan törlesztési terhet teljesíteni, mint korábban.
Bár az eddig nyilvánosságra hozott információk szerint a támogatott hitelből megvásárolt lakással vagy házzal szemben csak annyi az elvárás, hogy magyarországi lakóingatlan legyen, néhány részletre itt sem árt odafigyelni:
A legfontosabb, hogy a kiszemelt lakás vagy ház ténylegesen lakóingatlan legyen, és ez a besorolás szerepeljen a tulajdoni lapján is, függetlenül attól, hogy mire használják. A másik, hogy a szóban forgó ingatlannak forgalomképesnek kell lennie, hiszen ez a banki bírálat szempontjából kulcskérdés.
Ami az adósokra vonatkozó feltételeket illeti, azok – a tízszázalékos önerő elvi lehetőségét leszámítva – hasonlók a piaci lakáshiteleknél megszokottakhoz: így a forgalomképes ingatlan mellett a sikeres igényléshez megfelelő nagyságú jövedelem, egy munkahelyen meglévő, legalább három hónapos, folyamatos (és nem próbaidős) munkaviszony is szükséges.
A jövedelemnél kiemelten érdemes figyelni a jövedelem per törlesztőrészlet mutatóra (JTM), ami azt szabályozza, hogy a havi jövedelem legfeljebb mekkora hányada fordítható hitel törlesztésére.
A fő szabály az, hogy havi hatszázezer forint jövedelemig a törlesztő a havi jóváírás legfeljebb felét, afelett pedig hatvan százalékát érheti el, miután itt végig fix kamatozású hitelről van szó. Itt is fontos megjegyezni, hogy ennél a szabálynál szigorúbb elvárásokat is megfogalmazhatnak a bankok. A JTM számításánál pedig figyelembe kell venni az esetlegesen már meglévő tartozások havi terheit is – beleértve a folyószámlahiteleket, amelyeknél a keret öt százalékát veszik figyelembe a pénzintézetek.
A most felsorolt feltételek ellenére nyilvánvaló, hogy az új, szeptembertől elérhető támogatott hitelnél is rendkívül kedvező kondíciókkal bíró konstrukcióról van szó, amely tetemes többletkeresletet generál majd a piacon. Márpedig – ahogy arról a Világgazdaság már beszámolt – a keresletre már most sem lehet panasz: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2025 első öt hónapjában 665,7 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a bankok, ami közel harmincszázalékos ugrás a megelőző év azonos időszakához képest.
