Tízpróbás Zsivoczky: bronz Helsinkiből

Helsinkiben tegnap este kilenc óra tájban, dacolva a megint csak ömlő esővel, negyvenezren szorongtak az Olimpiai stadion lelátóin, s bár ez az érdeklődés az atlétikai vb-n a férfi gerelyhajítás hazai esélyeket ígérő döntőjének szólt, bennünket a tízpróba záró száma, az 1500 méter érdekelt. Mert Zsivoczky Attila a bronzéremért futott, és nem is hiába.

2005. 08. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mennydörgéssel és villámlás kísérve hihetetlen özönvíz zúdult Helsinkire kedden – aminek tegnap folytatása következett –, ezért a szervezők szűk kétórás viharszünetet rendeltek el.
A már viszonylag szolidan szemerkélő esőben megrendezett férfi 3000 méter akadályfutást elviccelhetnénk, hogy a szokásosnál most valamivel több víz volt a vizesárokban, de ez a döntő ennél azért többet érdemel. Mert hogy a számban magasan legeredményesebb kenyaiak akárcsak 2003-ban, Párizsban, úgy most sem tudták megszerezni az aranyérmet. Holott ezúttal is egy kenyai nyert. Csak éppen a 23 éves Cherono már két éve katari színekben fut Sahen néven, és így védte meg a világbajnoki címét. Mivel az Arab-öböl menti kis ország ellentételezésként egy komplett edzőközpontot épített fel a kenyaiaknak, azok nem vétózták meg a párizsi indulását, arra azonban már nem adták az áldásukat, hogy Athénban is rajthoz állhasson. Arról az aranyról már nem akartak lemondani, s persze meg is nyerték. Az olimpiai bajnok Kemboi most is itt volt a döntőben, ám újfent láthattuk, hogy Sahen hozzá képest is más szintet képvisel. „A tavalyi év után vigasz számomra ez az arany” – jegyezte meg a katari-kenyai, aki elégtételt persze majd csak 2008-ban, a pekingi olimpián kaphat.
Sahen, de jellemzően a kenyaiak országváltása korántsem egyedi. A keddi döntő mezőnyéből Sahen mellett egy másik katari, valamint a bahreini induló ugyancsak Kenyában született. Emlékezetes, hogy a sort még a 90-es években a 800 méteren világcsúcstartó Kipketer kezdte, aki benősült Dániába, de az amerikai, a holland és a svéd atlétika is bőven profitál abból, hogy a jobb élet reményében sokan elhagyják a szülőföldjüket.
Mi azonban most maradjuk Helsinkiben, ahol tegnap a női kalapácsevetés selejtezőjében Orbán Éva csupán 64,26 méterre dobott – viszonyításképp: idei legjobbja 68,70 –, és nem jutott be a döntőbe. Női távolugrásban viszont Vaszi Tünde már kedden beküzdötte magát a fináléba, mégpedig 662 centivel a negyedik helyen, és most eljött az évben a legfontosabb fellépés ideje. S bár a selejtező után azt ígérte, hogy a döntőben rögtön elsőre megpróbál nagyon nagyot ugrani, a nézőtérről csak reméltük, hogy változott a taktika, mert 1,7 m/sec-os hátszélben 632 centinél fogott talajt. A második sorozatban a tizenegy ellenfele mellett már az elemek is ellene voltak. A fogvacogtató, 15 fokban megint rákezdett az eső, a szél immár szembe fújt, s mindezekből egy 625-ös ugrás sült ki. Majd még jött egy 611-es, s Vaszi részére itt véget is ért a döntő, a tizenkettőből a nyolcba nem jutott be, a 10. helyen végzett.
– Ebben a hidegben egyszerűen leblokkoltak az izmaim, és azt kell hogy mondjam, a körülményekhez való alkalmazkodás korfüggő. És a mezőnyből a többiek mind fiatalabbak nálam. Pár éve még nekem sem okozott gondot egy kis eső vagy a hideg. De a pekingi olimpiáig kitartok, mert ott meleg lesz – jegyezte meg Vaszi.
Tegnapi reményeink másik hordozója, Zsivoczky Attila a férfi tízpróbázók második napi versenyét az ötödik helyről kezdte, ahonnan a kilencedik szám után sem mozdult el, a látszat ellenére azonban nagyon is előre lépett. Mert ekkor már csak 52 pont volt a hátránya a harmadik helyen álló orosz Pogorelovtól, a negyedik észt Rahnutól pedig mindössze hét. Még reggel a 110 méteres gátfutásban közepeset nyújtott (14,63 mp), diszkoszvetésben ellenben egészen kiválót: 49,58 méteres egyéni csúcsot jegyzett. A 480 centis rúdugrása is rendben volt, gerelyhajításban pedig a 63,02 méteres eredményével mindkét vetélytársára rávert. S azt tudtuk, hogy a záró 1500 méteren elméletileg mindkettőjüknél közel fél perccel gyorsabb.
Az ekkor már megint csak szakadó esőben olimpiai 6. helyezettünk rögvest az élbolyba kvártélyozta be magát. A nagy hajrá ugyan elmaradt, az utolsó métereken inkább a szíve vitte be a célba, de a lényeg, hogy az amerikai Clay és a cseh Sebrle mögé a dobogó harmadik fokára futott be!
– Ilyenkor végigfut az emberen az a sok szenvedés, és azt mondja, hogy mégis megérte… Az éjjel szinte egyetlen percet sem aludtam, mert benne van a fejemben az egész ponttáblázat, hogy mi mennyit ér, és folyamatosan számoltam. Rettenetesen régóta várok már erre az éremre. A diszkoszvetés után éreztem, hogy most végre meglehet, ha nem hibázom – hangzott az újdonsült vb-bronzérmes villámnyilatkozata, amely után virágos kedvünkön az sem rontott, hogy női 5000 méteren Kálovics Anikó nem került be a döntőbe.
S a finnek igazán tudhatják, hogy milyen értékes a vb-n még egy bronz is, mert egyik sztárjuk sem jutott még éremhez.

*****
Eredmények. Férfiak, tízpróba: 1. Bryan Clay (amerikai) 8732 pont, 3. Zsivoczky Attila 8385; 1500 m: 1. Rasid Ramzi (bahreini) 3:37,88 perc; Gerelyhajítás: 1. Andrus Värnik (észt) 87,17 méter. Nők, távolugrás: 1. Tianna Madison (amerikai) 689 cm, … 10. Vaszi Tünde 632; 400 m: 1. Tonique Williams-Darling (bahamai) 49,55 mp.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.