Mennydörgéssel és villámlás kísérve hihetetlen özönvíz zúdult Helsinkire kedden – aminek tegnap folytatása következett –, ezért a szervezők szűk kétórás viharszünetet rendeltek el.
A már viszonylag szolidan szemerkélő esőben megrendezett férfi 3000 méter akadályfutást elviccelhetnénk, hogy a szokásosnál most valamivel több víz volt a vizesárokban, de ez a döntő ennél azért többet érdemel. Mert hogy a számban magasan legeredményesebb kenyaiak akárcsak 2003-ban, Párizsban, úgy most sem tudták megszerezni az aranyérmet. Holott ezúttal is egy kenyai nyert. Csak éppen a 23 éves Cherono már két éve katari színekben fut Sahen néven, és így védte meg a világbajnoki címét. Mivel az Arab-öböl menti kis ország ellentételezésként egy komplett edzőközpontot épített fel a kenyaiaknak, azok nem vétózták meg a párizsi indulását, arra azonban már nem adták az áldásukat, hogy Athénban is rajthoz állhasson. Arról az aranyról már nem akartak lemondani, s persze meg is nyerték. Az olimpiai bajnok Kemboi most is itt volt a döntőben, ám újfent láthattuk, hogy Sahen hozzá képest is más szintet képvisel. „A tavalyi év után vigasz számomra ez az arany” – jegyezte meg a katari-kenyai, aki elégtételt persze majd csak 2008-ban, a pekingi olimpián kaphat.
Sahen, de jellemzően a kenyaiak országváltása korántsem egyedi. A keddi döntő mezőnyéből Sahen mellett egy másik katari, valamint a bahreini induló ugyancsak Kenyában született. Emlékezetes, hogy a sort még a 90-es években a 800 méteren világcsúcstartó Kipketer kezdte, aki benősült Dániába, de az amerikai, a holland és a svéd atlétika is bőven profitál abból, hogy a jobb élet reményében sokan elhagyják a szülőföldjüket.
Mi azonban most maradjuk Helsinkiben, ahol tegnap a női kalapácsevetés selejtezőjében Orbán Éva csupán 64,26 méterre dobott – viszonyításképp: idei legjobbja 68,70 –, és nem jutott be a döntőbe. Női távolugrásban viszont Vaszi Tünde már kedden beküzdötte magát a fináléba, mégpedig 662 centivel a negyedik helyen, és most eljött az évben a legfontosabb fellépés ideje. S bár a selejtező után azt ígérte, hogy a döntőben rögtön elsőre megpróbál nagyon nagyot ugrani, a nézőtérről csak reméltük, hogy változott a taktika, mert 1,7 m/sec-os hátszélben 632 centinél fogott talajt. A második sorozatban a tizenegy ellenfele mellett már az elemek is ellene voltak. A fogvacogtató, 15 fokban megint rákezdett az eső, a szél immár szembe fújt, s mindezekből egy 625-ös ugrás sült ki. Majd még jött egy 611-es, s Vaszi részére itt véget is ért a döntő, a tizenkettőből a nyolcba nem jutott be, a 10. helyen végzett.
– Ebben a hidegben egyszerűen leblokkoltak az izmaim, és azt kell hogy mondjam, a körülményekhez való alkalmazkodás korfüggő. És a mezőnyből a többiek mind fiatalabbak nálam. Pár éve még nekem sem okozott gondot egy kis eső vagy a hideg. De a pekingi olimpiáig kitartok, mert ott meleg lesz – jegyezte meg Vaszi.
Tegnapi reményeink másik hordozója, Zsivoczky Attila a férfi tízpróbázók második napi versenyét az ötödik helyről kezdte, ahonnan a kilencedik szám után sem mozdult el, a látszat ellenére azonban nagyon is előre lépett. Mert ekkor már csak 52 pont volt a hátránya a harmadik helyen álló orosz Pogorelovtól, a negyedik észt Rahnutól pedig mindössze hét. Még reggel a 110 méteres gátfutásban közepeset nyújtott (14,63 mp), diszkoszvetésben ellenben egészen kiválót: 49,58 méteres egyéni csúcsot jegyzett. A 480 centis rúdugrása is rendben volt, gerelyhajításban pedig a 63,02 méteres eredményével mindkét vetélytársára rávert. S azt tudtuk, hogy a záró 1500 méteren elméletileg mindkettőjüknél közel fél perccel gyorsabb.
Az ekkor már megint csak szakadó esőben olimpiai 6. helyezettünk rögvest az élbolyba kvártélyozta be magát. A nagy hajrá ugyan elmaradt, az utolsó métereken inkább a szíve vitte be a célba, de a lényeg, hogy az amerikai Clay és a cseh Sebrle mögé a dobogó harmadik fokára futott be!
– Ilyenkor végigfut az emberen az a sok szenvedés, és azt mondja, hogy mégis megérte… Az éjjel szinte egyetlen percet sem aludtam, mert benne van a fejemben az egész ponttáblázat, hogy mi mennyit ér, és folyamatosan számoltam. Rettenetesen régóta várok már erre az éremre. A diszkoszvetés után éreztem, hogy most végre meglehet, ha nem hibázom – hangzott az újdonsült vb-bronzérmes villámnyilatkozata, amely után virágos kedvünkön az sem rontott, hogy női 5000 méteren Kálovics Anikó nem került be a döntőbe.
S a finnek igazán tudhatják, hogy milyen értékes a vb-n még egy bronz is, mert egyik sztárjuk sem jutott még éremhez.
*****
Eredmények. Férfiak, tízpróba: 1. Bryan Clay (amerikai) 8732 pont, 3. Zsivoczky Attila 8385; 1500 m: 1. Rasid Ramzi (bahreini) 3:37,88 perc; Gerelyhajítás: 1. Andrus Värnik (észt) 87,17 méter. Nők, távolugrás: 1. Tianna Madison (amerikai) 689 cm, … 10. Vaszi Tünde 632; 400 m: 1. Tonique Williams-Darling (bahamai) 49,55 mp.
Noár
NoÁr annyira az ukránok mellé állt, hogy még Zelenszkij is belepirulna
