Elmosta a bor a trianoni határokat csütörtökön a budai várnegyedben. A Magyar Borok Háza első ízben rendezte meg a Kárpát-medencei borok versenyét. Nyikos István ügyvezető igazgató elmondta, kellemes meglepetésben volt részük, a vártnál is jobb borok érkeztek a versenyre. Módos Péter, a Magyar Bor Akadémia elnöke kijelentette, már régóta tervezték, hogy megrendezik a Kárpát-medencei magyar borok versenyét, hiszen a medence olyan földrajzi egység, ahol a magyar szőlő- és borkultúra azonossága vitathatatlan. Bármilyen mikroklímákkal szabdalt, egymástól távol lévő területeken járunk, a fajtavilág, a termesztési és borkultúra azonos, a gazdák pedig arról igazán nem tehetnek, hogy politikai megfontolásból szétszabdalták borrégióinkat. A borok nem ismernek határokat; a Magyar Borok Házában a borok segítségével összenőtt, ami összetartozott – hangzott el. Nyolvannyolc bor érkezett: huszonöt a Felvidékről, tizenhét Szlovéniából, tizenöt Horvátországból, nyolc a Vajdaságból és huszonhárom Erdélyből. Közülük húsz szerzett aranyérmet, harminckettő ezüstöt és tizenhat bronzot. Mindegyik beküldött tétel a saját borvidékén már érmes volt. Sajnos nem teljes a kép, hiszen Burgenland és Kárpátalja hiányzik, hiányuk megfelelő feladatokat ró a szervezőkre a jövőben.
Ha van itala egy nemzetnek, akkor a magyarnak mindig is a bor volt az. Akár búfelejtőnek, akár örömfakasztónak, a magyar mindig bort ivott. A verseny azt bizonyította, a nemzet büszke lehet az értékeire. Ahogy az erdélyi Csávossy György professzor fogalmazott: a bor a magyarok itala határon innen és túl – a keresztelőtől a torig.
Teret neveztek el a borászról. Teret neveztek el az 1971-ben elhunyt Scholtz Albin neves borász szakemberről szülőfalujában, Krasznokvajdán. Bujnóczky Sándor polgármester javaslatára az önkormányzat a hajdani, Árpád-kori szülőház előtti teret a neves borász özvegye közbenjárására Scholtz Albin térnek nevezte el – jelentette be Szent-Miklóssy Ferenc a Kárpát-medencei borok versenyének csütörtöki sajtótájékoztatóján, a Magyar Borok Házában.
