A felsőoktatási törvényt vizsgálják

Az Alkotmánybíróság (AB) a jövő hét elején folytatja a felsőoktatási törvény vizsgálatát – tudtuk meg a testület titkárságán. Még Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá a május 23-án megszavazott jogszabályt, bár Szili Katalin házelnök sürgős aláírást kért, hogy a törvény szeptemberben hatályba léphessen. Ez nem történt meg, az új rendelkezések nem létezőnek minősülnek.

Az alkotmánybírák az augusztus 30-i, első tárgyaláson a vizsgálandó kérdéseket körvonalazták – értesült lapunk. A következő alkalommal, a jövő hét elején már a részleteket elemzik. Az eljárás sürgős, hiszen a köztársasági elnök előzetes normakontroll-kérelmeit soron kívül bírálja el a testület.
Mádl Ferenc úgy látta, a felsőoktatási törvény sérti a tudományos élet szabadságát és a művelődéshez való jogot. Az egyetemek és a főiskolák élére ugyanis olyan irányító testületeket állítanának, amelyek nagyrészt függetlenek a felsőoktatási intézményektől. Tagjaik többségét például a minisztérium fizetné, s a megfelelő tudományos fokozat, végzettség sem követelmény az esetükben. A volt államfő szerint mindez megkérdőjelezi az egyetemek, főiskolák autonómiáját. Ugyanakkor a szellemi élet szabadsága, a tudományos kutatás és oktatás függetlensége alkotmányos alapérték, s az AB korábbi döntései értelmében is része a véleménynyilvánítás szabadságának. A tudomány és az oktatás egyik feladata ugyanis az, hogy kutassa, kinyilvánítsa, mit tekint az általa megismerhető és megismert igazságnak.
Mádl Ferenc szerint az is megkérdőjelezi a felsőoktatás autonómiáját, hogy a kormány előírhatná, milyen tudományágakban indulhat doktori képzés. Végül kifogásolhatónak találta, hogy a felsőoktatási intézmények nem fordulhatnak bírósághoz a miniszter egyetemi, főiskolai képzés átalakítását, megszüntetését érintő döntései ellen. Gazdaságossági érvek alapján hozhatná meg döntését a tárca vezetője, a jogszabályban viszont nincs meghatározva a gazdaságosság fogalma. A jogorvoslat ezért lenne indokolt. Az alkotmánybírák még az idén döntenek az ügyben. A kormány először rendelettel próbálta átformálni a felsőoktatás rendszerét. A „többciklusú lineáris felsőoktatási képzési szerkezet” kialakításáról tavaly augusztus 30-án elfogadott rendeletet azonban az AB múlt év december 6-án megsemmisítette. Felhívta a figyelmet, hogy a tudomány, az oktatás szabadságát és a művelődéshez való alkotmányos alapjogot csak törvényben lehet szabályozni. Ezért iktatták a rendelkezéseket májusban törvénybe – ez van most az alkotmánybírák előtt. Közben július 12-én a testület alkotmánysértő mulasztást és az esélyegyenlőség sérelmének veszélyét állapította meg egy 2004-es kormányrendelet miatt.